Nem sikerült megtanulni a leckét, Európa ugyanolyan felkészületlen volt a második hullámra is
A koronavírus-járvány második hulláma valósággal rárúgta az ajtót Európára, a fertőzési számok még az influenza szezon elérkezése előtt úgy berobbantak, hogy az intenzívosztályok sok helyen kezdenek megtelni.
A koronavírus-járvány második hulláma valósággal rárúgta az ajtót Európára, a fertőzési számok még az influenza szezon elérkezése előtt úgy berobbantak, hogy az intenzívosztályok sok helyen kezdenek megtelni.
Számos Közép-Kelet-Európai országban – köztük hazánkban is – sorra rekordmennyiségű fertőzöttet regisztrálnak, és Nyugat-Európában is folyamatosan súlyosbodik a helyzet. Az AP hírügynökség megjegyzi, ez is megmutatja, hogy az öreg kontinensnek sosem sikerült úgy lenyomnia a járványt, mint ahogyan azt mondták vagy remélték.
Spanyolországban például ezen a héten jelentették be a városi szükségállapotot Madridra vonatkozóan, miközben egyre hevesebb ellentétek vannak a helyi és az országos hatóságok között, hogy milyen formában kellene megfékezni a járványt. Németországban már a katonákat vetik be a kontaktkutatáshoz, főleg a vírusgócok esetében.
Olaszországban már kültéren is kötelezővé tették a maszkviselést, és mióta Európa legnagyobb fertőzési epicentrumává váltak, először mondták azt, hogy az egészségügyi ellátórendszer kritikus problémákkal néz szembe, mivel egyre több a középsúlyos és súlyos fertőzött, amelyek miatt megtelnek az ágyak.
A második hullám legsúlyosabb európai epicentrumának jelenleg Csehország tűnik, pedig júniusban több ezer prágai lakos „COVID-búcsúztató” bulit tartott, amelyen megünnepelték a vírus feletti győzelmet. A valóság viszont fájdalmasan lecsapott erre a naivitásra, és az országnak már 100 000 lakosra levetítve 398 fertőzöttje van, ami magasan a legtöbb a kontinensen.
Egyre több epidemiológus és állampolgár a kormányokat tartja ezért felelősnek, amiért nem használták ki a nyári nyugalmas időszakot, hogy felkészüljenek az őszi hullámra. A szakértők pedig már tavasszal emlegették, hogy hiába lehet egy lassulás nyáron, az ősz nagyon súlyos lehet, még sincs megfelelő mennyiségű tesztelési és intenzívosztálybeli kapacitás.
Erre példának ott van Róma, ahol ezen a héten is 8-10 órás sorokat kellett várni, hogy valakit le tudjanak tesztelni. Kijevtől Párizsig pedig egyre többen panaszkodnak arra, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelés, túlterhelik az egészségügyi dolgozókat, és nagyon túlzsúfolttá kezdenek válni a kórtermek.
Margarita del Val spanyol immunológus szerint amikor a legtöbb helyen feloldották az országos vészhelyzet, az első dolognak kellett volna lenni, hogy megkezdődik őszre a felkészülés és a prevenció, ám erre nem került sor. „Az őszi hullám kellős közepén vagyunk úgy, hogy még a nyári hullámot sem oldottuk meg” – tette hozzá.
A feszültség pedig szinte késsel vágható, ha csak végignézzük mennyi maszkviselés elleni, és intézkedés elleni tüntetés volt az elmúlt hónapokban – Berlin, London, Párizs, Bukarest és még sorolhatnánk. Sok helyen már a kétségbeesés vezérel, mivel sokan úgy érzik, már fél éve zárva van a vállalkozások, mégis emelkedőben vannak az esetszámok.
Belgiumnak, Hollandiának, az Egyesült Királyságnak, Spanyolországnak és legfőképpen Franciaországnak pedig már lakosságarányosan sokkal több napi új fertőzöttje van, mint a járvány szempontjából legsúlyosabban érintett Egyesült Államoknak, Franciaországban már a 20 ezret is elérte az új fertőzöttek száma.
CSATLAKOZZ A LINER.HU SZERKESZTŐI CSAPATÁHOZ!
Szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy Európában nagyon felpörgették a tesztelést, ezért sokkal több tünetmentes esetet derítenek fel. A tendencia azonban nagyon vészjósló, ugyanis nyakunkon az influenzaszezon és az iskolák például már kinyitottak, és még nem is jött el az a hideg, ami miatt főként beltérben töltjük a napjainkat, ahol a vírus hatékonyabban tud terjedni.
Robb Butler, a WHO Európai Regionális Irodájának ügyvezetője szerint az elmúlt 24 órában például rekordot jelentő, 98 000 új fertőzöttet regisztráltak a kontinensen, amely nagyon aggasztó. Annak ellenére, hogy ennek egy része valóban a megnövekedett tesztelésnek köszönhetjük, mégis aggasztó a vírus ilyen mívű újjáéledése.
Dr. Martin McKee brit professzor szerint viszont ez nem minden ország esetében igaz, ugyanis sok országnak továbbra is meg a megfelelő tesztelési, kontaktkutatási, sőt, kezelési kapacitása sem. „Nehéz úgy a második hullámmal elbánni, ha az első hullám sem ért igazán véget” – tette hozzá a professzor.
Az intenzívosztályok tekintetében is egyre nagyobb a probléma, Olaszországban és Franciaországban is egyre több kórház számol be arról, hogy kapacitásaik végéhez kezdenek közeledni. Campaniában például a 671 koronavírus-betegeknek biztosított kórházi ágyból már 530-at elfoglaltak, és a település 100 intenzívosztálybeli ágyának több, mint fele foglalt.
A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY ALATT A FÖLD LEGVAGYONOSABB RÉTEGE TETEMES ÖSSZEGRE TETT SZERT
Dr. Gilles Pialoux határozottan kijelentette, nem tanultuk meg a leckét az első hullámból, továbbra is a vírus után futunk, ahelyett, hogy elé kerülnénk. Annyi különbség viszont van, hogy most már legalább tudják az orvosok, hogy a betegséget mivel kell kezelni, szóval ennyi előny mindenképpen van az első hullámhoz képest.
Ez viszont csak a dolog egyik oldala, az emberek ugyanis már kezdenek belefáradni az egész vírusba. Ez teljesen természetes – véli a WHO regionális igazgatója – ugyanis nehéz elvárni mindenkitől, hogy kitartó legyen egy ilyen elhúzódó válsághelyzetben, mint amilyen a koronavírus-járvány. Nagyon súlyos pszichés hatása van a járványnak, a vesztegzáraknak és a korlátozásoknak.
Nem véletlen a rengeteg vírusszkeptikus és maszkellenes, ám ezek nem a megfelelő reakciók egy ilyen válság idején. Butler szerint a hatóságoknak az a fontos feladata és egyben legnagyobb kihívása, hogy elmagyarázzák az embereknek, hogy most ezek egy nagyobb jó érdekében szükségesek, hogy a végén győztesen kerüljünk a koronavírus ellen vívott csatából.
