Navracsics szerint ezért nem presztízsveszteség Magyarország számára, ha enged az EU-nak
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter elmondta, hogy az uniós megállapodáshoz a legtöbb esetben valójában nem törvénymódosításra, hanem konzultációra van szükség.
Fotó:
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszédet mond a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten, a Terror Háza Múzeumban 2022. augusztus 23-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Navracsics Tibor számára egyértelmű, hogy mi a legnagyobb kihívás a munkájában: neki kell megszereznie azokat az európai uniós forrásokat, amelyeknek az elköltéséért aztán ő fog felelni.
Az ügy azonban még nem közeledik a végéhez, bár Magyarország már megküldte a válaszát az Európai Bizottságnak, és bíznak benne, hogy „a végső, hivatalos válasz szeptember második felében megszületik, de előtte talán már informálisan kapunk jelzéseket, hiszen itt valójában egy folyamatos tárgyalássorozatról van szó”.
„Az a célunk, és az elején is az volt a célunk, hogy olyan garanciákat nyújtsunk, illetve olyan megállapodásokra jussunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokkal kapcsolatos aggályait eloszlassuk, és lezárják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárást”
– emelte ki Navracsics.
A miniszter kiemelte, hogy „a magyar kormánynak is az az érdeke, hogy minél tisztességesebb piaci viszonyok érvényesüljenek, ezért a közbeszerzési eljárásoknál is az a jó, ha többszereplősek”, ezért
„ez semmilyen fajta presztízsveszteséget nem jelent a magyar kormánynak, sokkal inkább egy olyan piacot erősítő intézkedéssorozatról van szó, ami a legtöbb esetben nem is jogszabály-módosítást igényel, hanem inkább egy aktívabb konzultációt, aktívabb szerepvállalást”.
Az Origoban felmerült az is, hogy talán azért van ennyi harc Brüsszellel, mert az Európai Unió nem érti igazán a magyarokat. Ennek kapcsán Navracsics elmondta, hogy „Magyarország egyike a 27 tagállamnak, nem a legegyszerűbb eset, de nem is a legbonyolultabb”.
„Én azt mondom, hogy ha jól el tudjuk magyarázni a mi rendszerünket, ami azt jelenti, hogy olyan érvrendszerben, ami érthető az uniós logikájának, akkor azt elfogadják. Valóban sokszor előfordul, hogy a magyar kormány gyorsabban cselekszik, és az Unió maga is hasonló megoldáson gondolkozik, de ez egy 27 tagállamból álló, rendkívül bonyolult döntéshozatali rendszer, ezért az Unió rendszeresen nehezebben hozza meg a döntéseket” – véli a miniszter.
