Ezt erősítette meg Mark Rutte NATO-főtitkár, aki szintén részt vesz a tanácskozáson. Rutte a sajtónak adott nyilatkozatában világossá tette, az ülés célja annak meghatározása, mire van szükség ahhoz, hogy a szövetség meg tudja védeni magát a jövőben. „Amikor felkészülsz a háborúra, többet költesz. Ha már fel vagy készülve a háborúra, nem fognak megtámadni” – fogalmazott az egykori holland miniszterelnök. Ezzel együtt elismerte, ez „jelentős többletberuházást” igényel majd a tagállamok részéről.

A tanácskozáson részt vesz Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere is, aki egyértelművé tette, az USA továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO-szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Donald Trump amerikai elnök még elnöksége alatt vetette fel azt az elvárást, hogy a tagállamok GDP-jük 5 százalékét fordítsák védelemre, szemben a jelenlegi 2 százalékos céllal – számolt be a részletekről a Sky News.

„Azért vagyunk itt, hogy folytassuk azt a munkát, amit Trump elnök elkezdett: a cél az 5 százalékos védelmi kiadás az egész szövetségben, és szerintünk ez meg is fog valósulni” – nyilatkozta Hegseth. Bár hivatalosan még nem erősítették meg, az elmúlt napokban kiszivárgott információk szerint a NATO a kiadási célt először 3,5 százalékra fogja emelni.

Ez egyértelműen elmozdulás a jelenlegi irányelvtől, ám kérdéses, mennyire veszi ezt komolyan a szövetség. Deborah Haynes, a Sky News védelmi és biztonsági szerkesztője szerint elképzelhető, hogy a 3,5 százalék egyes részei nem klasszikus védelmi költésként jelennek meg, hanem más biztonsági beruházások formájában.

A költségnövelés szükségessége részben az orosz-ukrán háború elhúzódásával, részben Kína globális hatalmi törekvéseivel és más kihívásokkal magyarázható. A NATO szerint a kollektív védelem elsődleges prioritás, és ennek érdekében elengedhetetlen a technológiai fejlesztés, a haderő modernizációja, valamint a gyors reagálásra képes egységek megerősítése.