Az orosz külügy szerint „súlyos és tragikus” következményei lesznek, ha a Nyugat tovább „provokál”
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felszólította a nyugati hatalmakat, hogy fejezzék be „oroszellenes információs kampányukat”.
Zakharova nyilatkozata azt követően érkezett, hogy a brit légierő jelentős mennyiségben szállított fegyvert Ukrajna számára. A külügyi szóvivő elmondása szerint összesen hat gépnyi fegyvert küldtek Kijevnek, 460 tonnás súlyban.
Zakharova ezen felül kihangsúlyozta, hogy a „nyugati és ukrán média, illetve kormánytisztviselők egyre aktívabbak azon spekulációikban, hogy egy azonnal orosz invázió következhet Ukrajna ellen”:
Zakharova ezt követően felszólította a nyugati országokat, hogy „hagyjanak fel az oroszellenes információs kampányukkal, Ukrajna felfegyverzésével és NATO-ba való felvételével, hanem inkább győzzék meg Kijevet, hogy tartsa magát a Minszki Megállapodásokhoz”.
A Minszki Megállapodások még 2014-ben születtek a kelet-ukrajnai polgárháború rendezése érdekében, azonban Moszkva folyamatosan azzal vádolja Ukrajnát, hogy megszegte ennek az egyezménynek a rendelkezéseit.
Anatolij Petrendo, Ukrajna védelmi miniszter-helyettese egyébként megköszönte Nagy-Britanniának a jelentős fegyverszállítmányt, valamint kijelentette, hogy ezt kizárólag védelmi célokra fogják felhasználni.
Oroszország és a Nyugat között még 2014-ben romlott meg csúnyán a viszony, amikor a Kreml annektálta a Krím-félszigetet, valamint a feltételezések szerint támogatta a kelet-ukrajnai polgárháborút kirobbantó szakadárokat.
Hosszú ideig csend volt a régióban, azonban tavaly év végén Oroszország jelentős számban kezdte el átcsoportosítani haderejét az ukrán határhoz. A legutóbbi becslések szerint délről és keletről is körbevették már Ukrajnát, mintegy 127 ezer fős hadsereg sorakozhatott fel a határokhoz.
Ráadásul egy újabb fordulat keretében Fehéroroszországban is jelentős számban fognak megjelenni orosz katonák, hadgyakorlat címszó alatt. Több hírszerzési forrás is megerősítette, hogy a Kijevhez aggasztó közelségben lévő belorusz határról is megindulhat az invázió.
A feszültségek csökkentése érdekében történtek már tárgyalások, az orosz delegáció a NATO-val, az Egyesült Államokkal és az EBESZ-szel is tárgyalt, azonban ezek eredménytelenek lettek, egyik fél sem enged a másik követelésének.
Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.