Ez a lépés nem csupán azokat az országokat érinti, amelyek parancsnoki szerepet vállalnak majd a hadtest működtetésében, hanem az észt katonai személyzetet is, beleértve a sorozásos katonákat is. Az észt védelmi tárca szerint „ez stratégiailag jelentős lépés a Védelmi Erők számára”

Az ERR jelentése alapján a hadtest telepítéséhez szükséges infrastruktúra megépítése érdekében az észt védelmi minisztérium mintegy 17 millió eurót kíván fordítani az építkezésekre, amely a tervek szerint hozzájárul a régió biztonságának megerősítéséhez.

Ezt a döntést az észt kormányzat és a NATO illetékesei együttesen hozzák meg, és a végleges határozat 2025-ben születik meg, amely egy újabb állomás lehet a Balti-térség katonai megerősítésének folyamatában.

A TASZSZ megemlíti, az orosz külügyminisztérium részéről azonban már hallhatóak az aggályok, hiszen július 17-én Maria Zakharova, a Külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Moszkva a tallinni katonai potenciál felépítését, beleértve az amerikai HIMARS többcsövű rakéta-sorozatvetők bevezetését, a Baltikum katonai megszállásának tekinti.

Ez a nyilatkozat egyértelműen jelzi a régióban továbbra is fennálló feszültséget, amelyben a katonai lépések diplomáciai reakciókat váltanak ki.