„A MAVEN telemetriája azt mutatta, hogy minden alrendszer rendben működött, mielőtt a vörös bolygó mögé került. Amikor azonban újra előbukkant, a jel eltűnt.” Az űrügynökség hozzátette, hogy a műveleti csapat vizsgálja az esetet, és amint lehetséges, további információkat közölnek.

Az elmúlt 11 évben a MAVEN kulcsfontosságú adatokat szolgáltatott arról, hogyan lép kölcsönhatásba a Mars felső légköre és ionoszférája a Nappal és a napszéllel. A NASA szerint az űrszonda segített megérteni „a Mars légkörének elvesztését, valamint a bolygó légkörét, klímáját, folyékony víz jelenlétét és lakhatóságát”.

Emellett a MAVEN „kommunikációs átjátszó állomásként szolgált a Mars felszínén dolgozó roverek számára”, és kapcsolatban állt más fontos küldetésekkel, köztük a Mars Reconnaissance Orbiterrel, a Mars Odysseyvel, az ESA Mars Expressével és az ExoMars Trace Gas Orbiterrel – emelte ki a People.

Mars Reconnaissance Orbiter (2005): feladata „bizonyítékot keresni arra, hogy a víz hosszú időn át jelen volt a Mars felszínén”. 2023-ban kráterekről készült felvételeket közölt. Mars Odyssey (2001): a leghosszabb ideje aktív küldetés a bolygó körül, amely „felhőket, ködöt és jeget vizsgál, valamint a felszíni kőzeteket térképezi a jövőbeli landolások biztonságosabbá tétele érdekében”. Mars Express (2003, ESA): „a Mars légkörét és felszínét kutatja poláris pályáról”. ExoMars Trace Gas Orbiter (2016, ESA–Roszkozmosz): „a Mars légkörét vizsgálja metán és más, kis koncentrációban jelen lévő gázok után kutatva”.

A MAVEN elvesztése komoly kihívást jelent a NASA számára, hiszen az űrszonda több mint egy évtizeden át szolgáltatott létfontosságú adatokat a Mars légköréről és klímájáról. Bár a vizsgálat még folyamatban van, az eddigi eredmények rávilágítanak arra, mennyire sérülékenyek a hosszú távú űrmissziók, ugyanakkor mekkora értéket képviselnek a bolygókutatásban.