Életre utaló nyomokat talált a Marson a Curiosity rover

A Curiosity rover évek óta fúrja a kőzetmintákat, majd elemzi az így kinyert porszemcsék kémiai összetételét. Az egyik dolog, amit ki tud mutatni, a különböző izotópok aránya – korábban arra számítottak, hogy a szén-13 izotóp a vörös bolygó egyik leggyakoribb eleme, azonban a nemrégiben végzett missziók során begyűjtött minták mintegy felében meglepően nagy mennyiségű szén-12-t is találtak.

A szén-12-t általában a biológiai folyamatok egyik markerének tekintik, ugyanis a földi élőlények ezt az izotópot táplálékuk metabolizálásához, a növények pedig a fotoszintézishez használják. A marsjáró tehát ősi életre utaló bizonyítékokat is észlelhetett, viszont ahhoz, hogy ez bizonyítást nyerjen, első körben tudósoknak részletesen ki kell vizsgálniuk az égitest szénciklusát. Soron kívül Orbán Viktor meghívja Izrael miniszterelnökét, aki ellen elfogatóparancsot adtak ki

A kutatók eddig három magyarázattal álltak elő a különleges izotóp felbukkanása kapcsán. Az egyik hipotézis szerint a Napból érkező ultraibolya fény kölcsönhatásba léphetett a Mars légkörében lévő szén-dioxiddal, ami szénben gazdag molekulákat eredményezhetett, amelyek aztán a felszínen ülepedtek le. A másik elmélet alapján a Naprendszer több százmillió évvel ezelőtt áthaladt egy hatalmas molekulafelhőn, ami miatt jelentős mennyiségű szén-12 zúdulhatott a felszínre.

Aztán ott van a harmadik feltételezés is, mely szerint a Mars felszínén és a közvetlenül alatta élő ősi baktériumok metánt juttathattak az atmoszférába, melyek az UV-fénnyel kölcsönhatásba lépve összetettebb molekulákká alakulhattak át, létrehozva a Curiosity által detektált nyomokat.

Hogy valójában mi lehet az igazság, arra csak az elkövetkező években kaphatunk egyértelmű választ, mégpedig a Perseverance által begyűjtött kőzetminták révén, amelyeket 2030-ig visszaszállíthat a Földre – feltéve, ha minden az előzetes tervek szerint halad.