A hibák miatt két amerikai űrhajós – Sunita Williams és Butch Wilmore – kilenc hónapig rekedt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), miután a Boeing által fejlesztett kapszula meghibásodott, és alkalmatlanná vált a személyzettel való visszatérésre.

A NASA a csütörtöki jelentésben a küldetést „A típusú balesetnek” minősítette, ami a legsúlyosabb kategória, és amelybe a Challenger és a Columbia tragédiái is tartoznak. A besorolás nem emberéletek elvesztésére, hanem a potenciális katasztrófa súlyosságára utal.

A Starliner 2024 júliusában indult az ISS-re, eredetileg nyolc napos küldetésre. A kapszula azonban több meghibásodást produkált, ezért a NASA visszaküldte a Földre személyzet nélkül, az űrhajósokat pedig csak 2025 márciusában hozták haza a SpaceX Crew‑9 segítségével.

Kemény önkritika a NASA részéről

A NASA adminisztrátora, Jared Isaacman rendkívül élesen fogalmazott a jelentésben. „Hibák történtek a program kezdetétől, és a végrehajtás során is folytatódtak, beleértve a szerződéskezelést, a felügyeleti hozzáállást, a technikai szigort és a vezetői döntéshozatalt.”

„A Boeing építette az űrhajót, és a kezdetektől fogva a NASA engedélyezte az eltéréseket és beleegyezett a repülésbe. Ahogy a fejlesztés haladt, a tervezési kompromisszumok és az elégtelen hardverminősítés túlnyúlt a NASA teljes megértésén.”

A vizsgálat szerint a küldetést nemcsak technikai hibák, hanem szervezeti problémák is sújtották. A jelentés megállapította, hogy a programban időnyomás, döntési fáradtság, valamint a menetrend előtérbe helyezése a biztonsággal szemben is szerepet játszott.

A NASA azt is elismerte, hogy a küldetés után a szervezet túl sokáig halogatta a hivatalos baleseti minősítést, részben a program hírnevének védelme miatt.

Évek óta halmozódó problémák

A Starliner fejlesztése 2010 óta zajlik a Commercial Crew Program keretében, amelynek célja az amerikai űrhajósok folyamatos hozzáférése az alacsony Föld körüli pályához.

A program azonban már korábban is több súlyos hibát produkált:

• 2019: az OFT‑1 tesztrepülés során irányítási hibák léptek fel
• 2021–2022: az OFT‑2 során oxidálószelep‑problémák és hajtóműhibák jelentkeztek
• 2024: a személyzettel végrehajtott tesztrepülésen több hajtómű meghibásodott, és a dokkolás közben átmeneti irányításvesztés történt

A jelentés szerint a vizsgálatok gyakran csak a közvetlen okokat tárták fel, a mélyebb, rendszerszintű problémákat nem. A NASA egyik vezetője így fogalmazott a jelentésben: „Ez egy igazán nehéz esemény volt, és… majdnem nagyon rossz napunk volt.”

A dokumentum szerint a NASA felügyelete nem volt elég mélyreható, így a szervezet nem látott rá teljesen a Starliner rendszereire, miközben a Boeing hajtóműtervezése a biztonsági minősítések határain túl működött – írja az MSN.

A jelentés azt is megállapította, hogy a NASA azon törekvése, hogy két versengő űrhajószállító rendszer – a SpaceX és a Boeing – működjön párhuzamosan, befolyásolta a kockázatkezelést és a döntéshozatalt.

A NASA most lezárja a múltat – és tanulni akar belőle

A független vizsgálat végül arra jutott, hogy a küldetés során hozott döntések nem voltak összhangban a NASA biztonsági kultúrájával. A szervezet most hivatalosan is „A típusú balesetnek” minősítette a küldetést, hogy a tanulságokat kötelező érvénnyel beépítsék a jövőbeli programokba.

A NASA vezetése hangsúlyozta, a jövőben szigorúbb felügyeletet, átláthatóbb döntéshozatalt és nagyobb felelősségvállalást várnak el, hogy hasonló helyzet ne fordulhasson elő.