Napi 10 perc gyakorlással sokkal jobb játékosok lehetünk

Fotó: Unsplash/Florian Olivo
not image

Borbély Fanni

2021.március.28 - 01:38

A koronavírus-járvány alatt minden korábbinál nagyobb lett az igény a videójátékok iránt, egy friss kutatásból pedig kiderült, hogy napi 10 perc gyakorlással sokkal jobb játékossá válhatunk.

A Lero, az Írországi Tudományos Alapítvány Szoftver Kutatóközpontja és a Limericki Egyetem (UL) kutatói azt állapították meg, hogy a videójátékosok napi 10 perc edzéssel jelentősen javíthatják esport készségeiket.

Az UL-i Lero Esports Science Research Lab (ESRL) kutatócsoportja azt is megállapította, hogy a kezdő játékosok profitáltak a legjobban akkor, amikor az edzések előtt 20 percig transzkraniális egyenáram ingerlést (tDCS) kiváltó egyedi fejhallgatót viseltek.

Dr. Mark Campbell, a Lero Esports Science Research Lab (ESRL) igazgatója és az UL sportpszichológiai főelőadója elmondta, hogy munkájuk azt az eredményt hozta, hogy a neurostimuláció felgyorsíthatja a motoros teljesítmény javulását, elsősorban a kezdő esport résztvevőknél, és hogy ez a hatás összetettebb érzékszervi problémákra korlátozódik.

“Az elmúlt 20 év egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb esportja a belső nézetű lövöldözős játék (FPS), a Counter-Strike: Global Offensive (CS: GO). Arra kértük a résztvevőket, hogy lőjék le és likvidálják az ellenséges célpontokat tanulmányi edzéseik során, a lehető legpontosabban” – tette hozzá Dr. Adam Toth kutató.

A résztvevők egyedi fejhallgatót (HALO Neuroscience ™) viseltek, amelyet a transzkraniális egyenáram ingerlés (tDCS) biztosítására terveztek. Egyesek azonban nem kaptak stimulációt, mások csak “színlelt” kezelést kaptak, míg a többi résztvevő 20 perces stimulációban részesült.

“Vizsgálatunkból kiderült, hogy azok a kezdő játékosok, akik edzés előtt kapták a tDCS-t a motoros kérgük felett, öt nap alatt javították a teljesítményüket a konkrét feladatban, lényegesen jobban, mint azok a kezdők, akik ilyen jellegű ösztönzés nélkül edzettek” – magyarázta Dr. Campbell.

Érdekesség, hogy Dr. Toth szerint, amikor megvizsgálták a tDCS hatását a teljesítményre a nem stimulált csoportokhoz képest, a tDCS jelentős hatását figyelték meg a bal és jobb oldali célok eltalálására, nem pedig a középpontban található célpontokra.

“Az a tény, hogy a tDCS hatással volt az edzés teljesítményére, kifejezetten nagyobb irányított mozgást igénylő célpontok (bal és jobb oldali célpontok) esetében, megerősíti azt az állítást, hogy a tDCS hatékonyan képes felgyorsítani a komplex motoros mozgások teljesítményének javulását, mint egyszerű reakciók” – tette hozzá Dr. Toth.

A Lero csapata, amelynek munkáját nemrég publikálták a Computers in Human Behavior című tudományos folyóiratban, amely a számítógépek használatának pszichológiai szempontú vizsgálatával foglalkozik, úgy véli, hogy munkájuk előnyökhöz vezethet az esport világán kívül is.

Dr. Campbell elmondta, hogy a csoport megállapításainak fényében a tDCS különösen hasznos lehet a feladat elsajátításának kezdeti szakaszában. “A stroke-ban szenvedő betegek például rehabilitációs folyamatuk kezdetén profitálhatnak a tDCS-ből, amikor újból megtanulják az egykor automatikus komplex mozgásokat” – állapította meg Dr. Campbell.

Brian Fitzgerald professzor, a Lero igazgatója kijelentette: “A Lero-nál ebben az ágazatban végzett kutatásaink kiterjednek a mesterséges intelligencia felhasználására a rák kimutatásának javításától egészen a szoftver orvostechnikai eszközként történő szállításáig. Ez egy olyan terület, ahol folyamatosan bővítjük képességeinket és ipari partnerségünket”.