Nagyon rossz éve volt a globális demokráciának

A vállalat minden évben készít 167 ország részvételével ilyen demokrácia indexet, melynek során öt alapvetően demokratikus követelményt mérnek fel

• A választási eljárást és a pluralizmust
• A kormány működését
• A politikai részvételt
• A demokratikus politikai kultúrás és
• A szabadságjogokat

A legfrissebb index azonban egészen lesújtó eredményeket hozott, ez alapján ugyanis a világ lakosságának mindössze 8.4 százaléka él teljes és minden szempontból működő demokráciában, míg a globális lakosság több mint egyharmada autoriter rezsim uralma alatt él. A tízes skálán a globális demokrácia állapota 5.37-et ért el, ami a mérések 2006-os kezdete óta a legalacsonyabb szám. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Ehhez természetesen nagymértékben hozzájárul a koronavírus-járvány, melynek megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt jelentős visszaesés volt tapasztalható az emberi szabadságjog területén – írja a The Economist. Ez valamennyi országra kihatott, így ez nagymértékben befolyásolja a végeredményt.

Mivel egy új, ismeretlen betegséggel néz szembe az emberiség, ezért nagyon sokan arányosnak tartják az egyes szabadságjogokról való ideiglenes lemondást a láthatatlan ellenség legyőzése érdekében. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a társadalmak nagy része nem lázad fel a teljes vesztegzárak és kijárási korlátozások ellen – néhány kivétellel.

A legújabb rangsorban rosszabbul teljesítettek azon országok, akik alapvetően korlátozták a szabadságjogokat és nem biztosították az ideiglenes felhatalmazásuk felett a megfelelő ellenőrizhetőséget. Sok ország esetében az is rontott a helyzeten, amikor korlátozták az emberek véleményszabadságát, például az intézkedések kritikájának visszaszorítása formájában.

A járvány nem állította meg a már évek óta növekvő politikai részvételt, ez látszott például a 2020-as amerikai elnökválasztásokon is, ahol 120 éve nem tapasztalt választási részvétel volt. A közbizalom viszont visszaesett az idei év során az Egyesült Államokban, részben köszönhetően Donald Trump és támogatói által hangoztatott választási csalásos összeesküvés-elmélet miatt.

A lista első felében nem szerepelnek meglepő nevek, az első helyen Norvégia zárt, mint az egyik legjobban teljesítő demokrácia, a 10-ből 9.81 ponttal. Norvégiát Izland követi (9.37), majd Svédország (9.26), Új-Zéland (9.25) és Kanada (9.24) szerepel az első öt helyen.

Szintén nem meglepő módon Észak-Korea teljesített a legrosszabbul (1.08), ahol Kim Dzsongun rémuralma továbbra sem enyhül és nem is látszik enyhülni a jövőben. A második legrosszabb demokráciaindexszel a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik (1.13), ahol továbbra sem hagynak alább a milíciák által elkövetett tömeggyilkosságok. A Közép-Afrikai Köztársaság került a harmadik helyre (1.13), ahol a központi kormány kezében már egyedül csak a főváros van, a többit mind elfoglalták a lázadók, a top ötbe pedig még a háború sújtotta Szíria (1.43) és a folyamatos terrorizmussal és belső harcokkal küzdő Csád (1.55) került be.

Magyarország az 56. helyen zárt a rangsorban, mellyel teljes demokrácia és a hibrid rezsimek között vagyunk félúton, az úgynevezett „hiányos demokrácia” kategóriájában, ám hazánkról nem adott részletesebb elemzést az intézet.

Az idei év legjobban teljesítő ország Tajvan volt, aki a hiányos demokrácia kategóriájából a teljes demokráciába léptek előre, a korábbi 31. helyükről a 11. legjobban teljesítő ország lettek, részben köszönhetően a 2020. januári választásoknak, amelyen rendkívül erős volt a választási részvétel. A legnagyobb vesztes idén Mali volt, amely 11. helyet esett vissza, a vitatható választások és az augusztusi katonai puccs miatt.

Az idei év a demokráciák tekintetében nem indult jól a világban, elég csak az amerikai Capitolium ostromára, vagy a mianmari katonai puccsra gondolni, de remélni lehet, hogy a negatív események sorozata megáll ezen a ponton.