A műtrágyapiacon bekövetkezett hiány is drágíthatja az élelmiszereket

A Novekedes.hu hírportál elemzéséből kiderült, a gázárak elszabadulásában elsősorban a szokásosnál alacsonyabb készletek, a visszaeső orosz szállítások, a hidegebb időjárás hatásai és az ellátási láncok zavarai játszottak szerepet. Az elmúlt évi mélyponton a gáz 3 euróba került megawattóránként, idén ősszel viszont az árak már átlépték a 100 eurós történelmi mértéket, sőt időszakonként még ennél is magasabbra szöktek.

Aa gázár a mezőgazdaságban legnagyobb mennyiségben felhasznált nitrogénműtrágyák előállítási költségének 75-80 százalékát is kiteheti, vagyis döntő jelentőségű a gyártás folyamatában. Soron kívül Végre rájöttek a tudósok, honnan származhat a Föld körül keringő „minihold”

Az elképesztő árváltozások és áringadozások miatt az európai gyártók sorra jelentették be, hogy leállnak a műtrágyatermeléssel. Iparági becslések szerint eddig a termelésből Európában 500-800 ezer tonna nitrogéntípusú műtrágya eshetett ki, és e mennyiség tovább növekedhet, ha a gyárak tartósabban is korlátozzák működésüket. 

A műtrágyapiaci krízis és bizonytalanság mezőgazdasági szempontból azért veszélyes, mert műtrágyák nélkül ma nem lehet hatékonyan termelni. Más oldalról nézve viszont a gazdálkodók csapdahelyzetbe kerülnek, mert ha beszerzik és kijuttatják az agrotechnológiai szempontból szükséges műtrágyákat, termelési költségeik jelentősen nőnek, és ezek veszélybe sodorhatják a gazdálkodás jövedelmezőségét a nagyobb termés ellenére is – adta hírül a lap.

Ha a jövő évi termésátlagok kisebbek lesznek, az árukínálat csökkenhet jelentősen, ha viszont a termelői költségek növekednek, ez lehet árfelhajtó tényező a világpiacon. A nagyobb terményárak a takarmányok további drágulásával az állati termékeknél is áremelkedést okozhatnak, így a mostani energia- és műtrágyaválság az egész élelmiszerszektoron végig gyűrűzhet, kedvezőtlen hatásait pedig végső soron a fogyasztóknak kell majd elszenvedniük.