Oroszország közölte, Moszkva „válaszolni fog” az olajárplafon bevezetésére
Vasárnap az orosz miniszterelnök-helyettes jelentette ki, hogy Oroszország nem hajlandó olajat értékesíteni, csak azon országoknak, melyek piaci alapon működnek együtt vele, most pedig a Kreml szóvivője közölte, hogy „válaszolni fognak” az olajárplafon bevezetésére.
Fotó: MTI/EPA/Jurij KocsetkovMoszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat „plafont” szabott az orosz olaj árának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak. „A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni” – mondta Peszkov újságíróknak.
A szankciók már hétfőtől érvényesek
A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, amelyek a piaci feltételek mellett kereskednek.
Az orosz bevételek már most visszaestek
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfőn online megtartott 27. rendes orosz-kínai kormányfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy kudarcra vannak ítélve a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy illegitim szankciókkal és politikai nyomással a saját szabályait kényszerítse rá más országokra. Kifejezte meggyőződését, hogy az új geopolitikai realitások között még inkább kibontakozik a két ország átfogó és politikai partnerségében rejlő alkotó potenciál.
„Az energetikai partnerség stratégiai jelleget öltött. A földgáz-, kőolaj- és szénszállítások növekednek. Kínában orosz részvétellel folytatódik az atomerőművek építése. Készek vagyunk teljesíteni minden hatályos szerződéses kötelezettséget és új, nagyszabású kezdeményezéseken dolgozni ezen a területen” – hangoztatta egyebek között Misusztyin.
Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy a szövetségi költségvetés novemberi olaj- és gázipari többletbevételeinek tényleges volumene 90,2 milliárd rubellel alacsonyabb volt a vártnál. A tárca novemberre 282,8 milliárd rubeles olaj és gáz többletbevételt prognosztizált (a rubel jelenleg mintegy 6,28 forintot ér). Decemberben a pénzügyminisztérium szerint az orosz költségvetés olaj és gáz többletbevételei 176,1 milliárd rubelt tehetnek ki, a tényleges olajárnak a bázist meghaladó szintje miatt.
(MTI)
