2023 szeptemberében a korábbi hónapoknál is gyorsabb ütemben folytatódott a hazai infláció csökkenése – állapította meg a legfrissebb inflációs adatokhoz fűzött keddi gyorselemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az infláció lassulása továbbra is széles körben érzékelhető, amit a szigorú monetáris politika, a kormányzat versenyt erősítő lépései, a visszafogott keresleti környezet és az elmúlt évinél érdemben alacsonyabb külső költségkörnyezet együttes hatása okoz – összegezte a jegybank elemzése.

Az infláció 4,2 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest. A lassuláshoz legnagyobb mértékben a szabályozott árú termékek és szolgáltatások (-2,6 százalékpont) és a feldolgozott élelmiszerek (-0,7 százalékpont) járultak hozzá.

Az éves bázisú maginfláció 2,1 százalékponttal mérséklődött, amin belül a dezinfláció általános volt. A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó éves bázison számított mutatók szintén mérséklődtek. A ritkán változó árú termékek inflációja 1,8 százalékponttal, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció éves áremelkedése 1,4 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz képest – emelte ki az MNB.

Az üzemanyagokat kivéve mérséklődött az áremelkedés

Az inflációs alapfolyamatok folytatódó lassulását jelzi, hogy a maginfláció rövidebb bázisú (3hó/3hó) összevetésben tovább csökkent. Az üzemanyagok és szabályozott árak nélkül számított kosár ára havi összevetésben 0,2 százalékkal mérséklődött. Az alapfolyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított, havi bázisú maginfláció stagnált szeptemberben.

A jegybank elemzése kitért arra is, hogy az árazási mintázatokban az elmúlt hónapokban kialakult trend folytatódott. Az üzemanyagok kivételével minden termék- és szolgáltatás-főcsoportban mérséklődött az éves áremelkedés üteme. A dezinflációhoz jelentős mértékben hozzájárult a lakossági gáz- és áramárak tavaly szeptemberi emelkedésének bázishatása is – jegyezte meg az elemzés.

Az iparcikkek éves inflációja 10,1 százalékra csökkent. A termékcsoport árai 0,3 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest. A nem tartós iparcikkek árai az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal csökkentek, míg a tartós iparcikkeké enyhén, 0,1 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerinfláció 15,2 százalék volt szeptemberben

A piaci szolgáltatások ára havi összevetésben 0,2 százalékkal nőtt, ami közel azonos az elmúlt 10 év szeptember havi áremelkedéseinek átlagával. A piaci szolgáltatások éves árindexe 15,2 százalékra csökkent, így az éves árdinamika júniusban megkezdődött mérséklődése folytatódott. A termékkör dezinflációjához leginkább a vendéglátóhelyi szolgáltatások áremelkedési ütemének lassulása járult hozzá – fűzte hozzá az MNB.

Az élelmiszerek inflációja kilencedik hónapja lassul, így szeptemberben a KSH adatközlése szerint 15,2 százalék volt. A termékkörön belül mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe számottevően mérséklődött. A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának csökkenését elsősorban a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tojás, a feldolgozott élelmiszerek éves árdinamikájának lassulását pedig főként a tej és tejtermékek árának mérséklődése magyarázta.

Augusztushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek árai 1,4 százalékkal, a feldolgozott élelmiszerek árai pedig 0,7 százalékkal csökkentek. Az üzemanyagok ára havi alapon 3,3 százalékkal nőtt. Az áremelkedés hatására a termékcsoport éves bázisú inflációja 35,4 százalékra emelkedett. A kőolaj világpiaci árának emelkedése erőteljesen éreztette a hatását a hazai üzemanyagárakban, ezzel lassítva a dezinflációs folyamatot – zárta elemzését a jegybank.

(MTI)