MNB: A következő időszakban „kreatív, merész és unortodox lépések” szükségesek
A jegybank elnöke szerint a jelenlegi háborús környezet érezhetően nagyobb kockázatokat és lehetőségeket tartogat, amelyek új megközelítést igényelnek.
Fotó: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólal a jegybank 2020. évi üzleti jelentésérõl és beszámolójáról tartott vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2021. december 1-jén.
MTI/Koszticsák Szilárd Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács újabb 100 bázisponttal emelte az alapkamatot, az igazi kérdés azonban az irányadó kamatszint emelkedése lesz a csütörtöki egyhetes betéti tenderen. A várakozások szerint 30 bázispontos szigorítás jöhet, mint márciusban.
Az online sajtótájékoztató során a jegybank elnöke az utóbbi években elért eredményekről beszélt, szerinte ugyanis 2020-21-es éveket megnyertük, a cél pedig ennek folytatása lenne ebben az évtizedben. Matolcsy György szerint Magyarország felzárkóztatását úgy kell folytatni, hogy az fenntartható legyen.
Az elnök szerint Magyarországon elromlott a pénzügy, a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyensúlya, és ezek helyreállítása motiválta a jegybank döntését. Matolcsy szerint a kormány helyesen döntött az árstoppok és más intézkedések bevezetésekor, valamint a költségvetés 3 százalék alatti deficitének helyreállítása is óriási siker. Szerinte a 2022-as évben 9 százalék körüli infláció várható hazánkban.
„Le kell tenni egy második adóreform alapjait, ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie. A három egyensúly szorosan összekapcsolódik, de mindháromért küzdeni kell”
– szögezte le Matolcsy.
Az MNB mindent megtesz, hogy a fenti három kihívásra választ adjon, egyedül azonban nem képes erre, valamint például az infláció ellen is harcolni. Azt javasolja a kormánynak, a költségvetés támogatása érdekében térjen vissza az egyensúlyi növekedés és felzárkóztatás gazdaságpolitikájához.
„Kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol a jegybank, ennek kidolgozását megkezdték és a következő hetekben átadják a kormánynak ezt a programot.”
Virág Barnabás alelnök hozzátette, a nyersanyagköltségek emelkedése nagyon gyorsan meglátszik a fogyasztói árakon, és ez a folyamat hónapokon keresztül tarthat, áprilisban az infláció várhatóan meghaladja a 9 százalékot.
Az éves átlagos infláció a márciusban jelzett 7,5-9,8 százalékos sáv felső harmadában alakulhat, amelyből 2,5-3 százalékpont lehet a háború hatása – számolt be a Portfolio.
Az alelnök kijelentette, a kamatemelés mindaddig folytatódik, ameddig az inflációs kilátások nem csökkennek 3 százalék környékére, ami 2023-ban várható. A jelenlegi információk szerint az idei gazdasági növekedés a 2,5-4,5 százalékos sáv felső felében alakulhat.
Hozzátette, a cél továbbra is az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közti különbség összezárása. A további kamatemelések szükséges mértékét hónapról hónapra értékeli a Monetáris Tanács, amely során három kiemelt faktort vizsgálnak, az orosz-ukrán háborút, az egyensúly helyreállításának kérdését, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások kimenetelét.
Matolcsy szerint amennyiben sikeres lesz az infláció elleni küzdelem, megkezdődik az egyensúlyok kétéves helyreállítási folyamata, valamint a fizetési mérleg javítása, akkor van esélyünk 2030-ra utolérni az EU átlagos színvonalát és fejlettségi szintjét. A jelenlegi háborús környezet azonban érezhetően nagyobb kockázatokat és lehetőségeket tartogat, mint az utóbbi időszak.
„Mi azt javasoljuk a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találjuk meg azokat a kreatív, merész és unortodox lépéseket, melyekkel megnyerhetjük a következő időszakot”
– jelentette ki az MNB elnöke.
