Az MNB keddi döntésével az árstabilitást kívánja elérni
A monetáris tanács kedden nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén és a kamatfolyosó két szélét sem módosította, a várakozásoknak megfelelően.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt Az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása összhangban van az árstabilitási cél elérésével a monetáris politikai horizonton belül – áll a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának a keddi kamatdöntést indokló, az MNB honlapján publikált közleményében.
A szigorú monetáris kondíciók tartós fennmaradása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – írták.
Az MNB szerint az elmúlt hónapban alkalmazott, bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. Emellett a gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez – tették hozzá.
Az MNB várakozásai szerint még növekedhet az infláció
A grémium megerősítette: folyamatosan értékelik a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményeket, és az október közepén bevezetett eszközöket addig alkalmazzák, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja.
Kifejtették, hogy a kamatfolyosó felső szélének október közepi, 950 bázispontos emelésével az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek szigorúbb kamatkondíciói emelik a rövid oldali kamatokat. A nem kamatérzékeny piaci folyamatok hatásait pedig a jegybank azon vállalása ellensúlyozza, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezéséhez szükséges devizalikviditási igényt.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az MNB október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszközzel jelentősen szűkítette a bankközi forintlikviditást, amelynek több mint fele jelenleg már tartósan sterilizált eszközökben van lekötve.
Az infláció a következő hónapokban a rendkívüli aszályhelyzet és a magas energiaárak begyűrűzésének eredményeként tovább emelkedhet, ugyanakkor a növekedés üteme csökken – mutattak rá. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba – részletezték.
A gazdaság növekedése lassul, csak évek múltán bővülhet
Emlékeztettek arra, hogy az infláció szeptemberben éves összevetésben 20,1, míg a maginfláció 20,7 százalék volt. Az infláció emelkedésének csaknem 85 százalékát a szabályozott árú termékek és szolgáltatások, illetve az élelmiszerek drágulása adta – magyarázták. A monetáris testület szerint a kormány intézkedései biztosítják az idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken.
A folyó fizetési mérleg hiánya a magas energiaárak importnövelő hatása miatt 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik – jelezték előre. Hozzátették azt is, hogy a fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételeinek többlete növekszik, az energiaárak csökkennek, ami a mérleg gyors javulását eredményezheti.
A magyar gazdaság növekedése június eleje óta egyértelműen lassul; a hazai GDP idén 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet – írták.
Az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet hatására tovább növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A rendkívüli európai aszályhelyzet hatásai rövid távon várhatóan még emelik az inflációs rátákat, azonban a nyersanyagpiacokon már egyértelműen megjelentek a közelgő fordulatra utaló jelek – összegezte a monetáris tanács közleményében.
(MTI)
