Október 30-án, majd november 1-jén is fényes felvillanás látszott a Hold sötét oldalán, amelyet Daichi Fujii, a Hiratsuka Városi Múzeum csillagásza és kurátora rögzített távcsövével. A felvételek gyorsan bejárták a világsajtót, hiszen ritka, hogy ilyen tisztán látható módon dokumentálják a meteoroidok becsapódását.

Fujii a közösségi oldalon így magyarázta a jelenséget: „Mivel a Holdnak nincs légköre, a meteorok nem láthatók, és a fény csak abban a pillanatban villan fel, amikor a kráter kialakul.”

A csillagász első videóján egy apró, de erőteljes fényvillanás látható, ami néhány másodperc alatt halványult el. Fujii szerint a meteoroid valószínűleg az „Oroszlán déli vagy északi meteorrajából” származott, amely éppen Halloween környékén érte el csúcspontját. Bár a kőzet tömege mindössze körülbelül 0,4 font lehetett, a becsapódás így is egy három méter átmérőjű krátert hozott létre.

A NASA számításai

A szakember a Space.com-nak elmondta: „A pixelek telítődtek, így lehetséges, hogy a villanás még fényesebb volt, mint amit a rögzített adatok mutatnak.” Ez is jelzi, milyen hatalmas energiával csapódott be a kis méretű égitest. November 1-jén Fujii újabb felvételt osztott meg, amelyen ismét egy meteoroid becsapódása látható. A csillagász szerint ez a darab is ugyanabból a meteorrajból származhatott, mint a korábbi, és hasonló módon villant fel a Hold felszínén.

A Hold légkör hiánya miatt semmi sem lassítja az érkező objektumokat, így azok akár 160 000 mérföld/órás sebességgel is becsapódhatnak. Ez a hatalmas energia nemcsak fény- és hővillanást okoz, hanem új krátereket is létrehoz. A NASA számításai szerint egy 5 kilogrammos meteoroid akár 9 méter széles krátert is képes kivájni a felszínből.

A mostani felvételek különösen értékesek, mert ritkán sikerül ilyen tisztán dokumentálni a Hold felszínét érő becsapódásokat. Ezek a jelenségek emlékeztetnek arra, hogy égi kísérőnk folyamatosan ki van téve a világűrből érkező törmelékeknek, és felszíne ma is aktívan formálódik.