Minél gyorsabban jelentkeznek a koronavírus-tünetek, annál súlyosabb lehet a kórlefolyás
Az online megtartott ESCMID Koronavírus Konferencián (ECCVID) bemutatott tanulmányból megtudhattuk, hogy a tünetegyüttesek kialakulása és azok súlyosbodása összefüggésbe hozható a fertőzés végső kimenetelével és a halálozási kockázat növekedésével.
Manaus, 2020. május 15.
Védőruhát viselő brazil mentősök kórházba visznek egy koronavírussal fertőzött embert az Amazónia szövetségi állambeli Manausban 2020. május 14-én.
MTI/EPA-EFE/Raphael Alves
Az online megtartott ESCMID Koronavírus Konferencián (ECCVID) bemutatott tanulmányból megtudhattuk, hogy a tünetegyüttesek kialakulása és azok súlyosbodása összefüggésbe hozható a fertőzés végső kimenetelével és a halálozási kockázat növekedésével.
A kaliforniai Pasadenában található Huntington Memorial Kórházba szállított COVID-19 betegek egészségi állapota hatalmas variabilitást mutatott, így a kutatók könnyebben ki tudták elemezni a szimptómáik pontos lefolyását.
A március 14. és május 14. között pozitív PCR-teszttel kórházi ellátásra kényszerült koronavírus-páciensektől származó demográfiai, laboratóriumi és klinikai információt rögzítették, majd a kezeléseket és a fertőzés végkimenetelét figyelembe véve összehasonlították az eredményeket.
A 252 vizsgált beteg 33 százalékánál 3 nap után, míg 27 százalékuknál egy héttel a tünetek kialakulása után került sor az első kórházi kezelésre. Azok, akik hamarabb érkeztek meg a klinikára, általában idősebbek voltak (60-as korosztály vs. 50-es korosztály), valamint magasvérnyomás-betegségben (59% vs. 41%) és krónikus vesebetegségben (14% vs. 3%) szenvedtek.
Érdekes módon a 3 napos csoport esetében kevesebb tünet jelentkezett – a magas láz (55% vs. 66%), a légszomj (48% vs. 66%), a száraz köhögés (40% vs. 66%) és az izomfájdalmak (12% vs. 26%) általában az egy héttel a tünetek fellépése után kórházba érkező pácienseknél domináltak.
Ezzel szemben szervleállás sokkal nagyobb eséllyel jött létre náluk, illetve az akut légúti distressz szindróma (13% vs. 6%) és a magasabb mortalitási ráta (15% vs. 3%) is komolyabb következményekkel járt a 3 napos csoportnál.
A kutatásból kiderült, hogy a koronavírus-betegek 55%-a esett csupán át antivirális terápián – itt főként azokról a páciensekről van szó, akik magas lázzal, légzési elégtelenséggel vagy szeptikus sokkal kerültek az intenzív osztályra. A kezelés ellenére a halálozási arányszám magas maradt a tünetek után 3 nappal kórházba szállított csoport esetében (23% vs. 5%), viszont azoknál, akik nem kaptak kezeléseket, jobb mortalitási rátát tapasztaltak (7% vs. 0%).
