Az Új-Zélandi Otago Egyetem kutatói szerint mindössze öt ország lenne képes fennmaradni egy esetleges nukleáris tél során, amely globális mezőgazdasági összeomlást eredményezne.
A Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmány részletesen vizsgálta a nukleáris konfliktus utáni túlélési lehetőségeket, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságára. A kutatók szerint egy nukleáris háború következtében körülbelül 150 teragramm korom kerülne a légkörbe, ami drasztikusan csökkentené a napfényes napok számát.
A szakértők által készített modell szerint ez a folyamat a mezőgazdasági termelés 80 százalékos visszaesését eredményezné, amely több éven át tartana. A következmények különösen súlyosan érintenék az északi félteke országait, ahol a mezőgazdasági tevékenység gyakorlatilag ellehetetlenülne.
A túlélésre elsősorban a sziget- és félszigeti területeknek lenne esélyük, azonban a kutatás alapján mindössze öt ország rendelkezik megfelelő adottságokkal a túléléshez, ez pedig nem más, mint Ausztrália, Új-Zéland, Izland, Vanuatu és a Salamon-szigetek. Ezek az országok ugyanis földrajzi elhelyezkedésük és mezőgazdasági kapacitásuk révén képesek lennének fenntartani az alapvető élelmiszertermelést.
Nemzetközi feszültség
A tanulmány megjelenése némiképp időszerű, hiszen a nemzetközi politikai színtéren egyre többször kerül elő a nukleáris fegyverek kérdése. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese nemrég Joe Biden amerikai elnököt vádolta meg azzal, hogy majdnem nukleáris konfliktust robbantott ki az ukrajnai helyzet kapcsán.