Minden tizedik magyar kapott már váratlanul pénzt
Egy friss kiadványból került ki, hogy minden tizedik magyar kapott már váratlanul pénzt, a hirtelen jött összeget pedig az érintettek egy része pedig az utolsó forintig elköltötte.
Fotó: Unsplash/Szabo Viktor
A ZRI Závecz Research Intézet elemzéséből derült ki, hogy minden tizedik magyar kapott már váratlanul nagyobb összeget: noha általában tervezetten jutnak az emberek bevételhez, vannak olyan váratlan élethelyzetek is, amikor komolyabb összegek érkeznek váratlanul.
A napi.hu szerint a megkérdezett 1000 fő mintegy 11 százaléka jelezte, hogy élete során már kapott meglepetésszerűen pénzt. Az érintettek hat tizede arról számolt be, hogy maximum 5 millió forintot kapott váratlanul, míg három tizede 5 és 10 millió forint közötti összeget, tizedük pedig 10 millió forintnál is többet.
Az is kiderült, hogy az érintettek hogyan jutottak meglepetésszerű vagyonhoz:
- 36 százalékuk örökség útján jutott nem várt pénzhez;
- 28 százalékuk szerencsejáték által;
- 19 százalékuk extra jutalomként, bónuszként kapták munkájukért a nem várt összeget;
- 10 százalékuk ajándékozás által jutott pénzhez;
- míg 3 százalékuk sikeres pénzügyi tranzakció hozott előre nem kalkulált, jelentős bevételt.
Az előre nem tervezett pénzből az érintettek kétharmada elköltött valamennyit, 43 százalékuk félretett, 31 százalékuk befektetett, 16 százalékuk pedig inkább ajándékozott belőle. Az összes lehetséges felhasználást figyelembe véve az érintettek 37 százaléka az utolsó forintig elköltötte a hirtelen jött pénzt.
Mindez leginkább a férfiakra, a középkorúakra és az alacsony iskolázottságúakra volt jellemző. Eközben az érintettek mintegy 18 százaléka a meglepetéspénz egészét befektette, főként a diplomások és az 50 év felettiek. 16 százalékuk pedig elköltötték a pénz egy részét, ám másik felét félretették: ez leginkább a középkorú nőkre volt jellemző a kutatás szerint.
A hirtelen pénzt kapott érintettek 10 százaléka azonban óvatosságból az összeg teljes egészét félretette, a megoldás pedig javarészt a fiatalok és a diplomások körében volt jellemző. 8 százalékuk pedig négyfelé osztotta a hirtelen jött vagyont: költött belőle, de félre is tett, valamennyit befektetésre szánt, a maradékot pedig ajándékozásra költötte. Utóbbi felhasználási mód leginkább a férfiakra volt jellemző.
