Minden, amit a történelmi béketárgyalásokról tudni kell
A szombati nap folyamán történelmi tárgyalásokba kezdtek az afgán kormányerők és a tálib lázadók reprezentánsai, hogy az immáron 19 éve tartó háborúnak véget vessenek
A szombati nap folyamán történelmi tárgyalásokba kezdtek az afgán kormányerők és a tálib lázadók reprezentánsai, hogy az immáron 19 éve tartó háborúnak véget vessenek – számolt be róla az Al Jazeera.
A puszta tény, hogy a két fél tárgyalóasztalhoz ült egy februári paktumból nőtte ki magát, melyet az Egyesült Államok és a tálibok kötöttek. Ennek alapján az USA megígérte, hogy legkésőbb 2021 májusáig kivonja csapatait Afganisztánban, cserébe a tálibok megkezdik a tárgyalásokat az afgán kormánnyal, amelyet eddig megtagadtak.
Miről szólnak majd a tárgyalások?
A tárgyalások első körben adminisztratív jellegűek lesznek, viszont ezek fogják kikövezni az utat a tárgyalások következő fordulóira, melyen megkezdhetik a békeszerződés előkészítését. A tárgyaló felek várhatóan első körben felállítja a célokat, és akár egy azonnali tűzszünetről is megállapodhatnak, ám van néhány vitás kérdés, ami még gondot okozhat.
A tálibok ugyanis továbbfolytatták a támadásaikat az afgán kormányerők ellen, még a Washingtonnal kötött megállapodás ellenére is. A későbbi fordulóknak három rendkívül fontos kérdése lesz: hogyan vonják bele a tálibokat az államirányításba, és hogyan győzzék meg őket a kabuli kormány legitimitásáról – melyek közül az utóbbit nem voltak hajlandók egyszerűen elismerni; illetve biztosítani kell valahogy a nők és a kisebbségek jogait, amik a korábbi tálib vezetés alatt nagyon súlyos sérelmet szenvedtek.
Kik vesznek részt?
A szombati nyitóünnepségen az is kiderült, hogy kik és miként vesznek részt a katari fővárosban, Dohában tartott tárgyalásokon. Egyrészt egy 21 fős tálib tárgyalócsapat, és egy 19 fős afgán kormányt képviselő tárgyalócsapat – a létszám különbség abból adódik, hogy egészségügyi okokból két kormányképviselő távol maradt.
Habár magát az ünnepséget az Egyesült Államok és Katar nyitotta meg, elsősorban az afgán kormányerők és a tálibok a tárgyalófelek. Washington, illetve számos nemzetközi nagyhatalom, mint Németország egyfajta őrzőszerepet játszik, hogy a tárgyalások ne szakadjanak meg, semmi esetre sem.
Mit keres ott Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere?
Nem sokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az akkori elnök, George W. Bush és kabinete eldöntette, katonai erővel közbeavatkoznak Afganisztánban, akkor éppen azért, hogy a támadások mesterelméjeként sejtett Oszama bin Ládent, az al-Kaida akkori vezetőjét levadásszák. Az amerikai hadsereg azonban azóta sem vonult ki.
Donald Trump amerikai elnök egyik legfontosabb külpolitikai irányvonala pedig az, hogy csökkentse az Egyesült Államok katonai jelenlétét a Közel-Keleten. Az újraválasztási kampányának is ez egy fontos pontja, hogy kevesebb háborút ígér, mint amit az amerikai politikában nagyszámban jelenlévő „háborús héják” támogatnának.
Ezzel pedig két legyet ütnének egy csapásra: egyrészt az amerikai elnökválasztási kampányban is adnának maguknak előnyt, másrészt pedig csökkentenék ténylegesen is a katonai jelenlétet, rengeteg pénzt és energiát spórolva ezzel maguknak.