Mi a különbség az erdők és a dzsungelek között?
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az erdők és a dzsungelek definíciója eltér egymástól, de valójában mi is határozza meg őket?
Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az erdők és a dzsungelek definíciója eltér egymástól, de valójában mi is határozza meg őket?
Amikor dzsungelről van szó, akkor mindig sűrű, trópusi, egzotikus éghajlati körülményekre gondolunk, míg erdőségek esetén fákkal és bokrokkal benőtt területekre asszociálunk, a valódi definíció alapján azonban az ökoszisztémán múlik az elnevezésük.
Nézzük hát meg, valójában mik számítanak fő megkülönböztető jegynek, ezáltal tisztább képet kaphatunk arról, milyen különbségek vannak a két fogalom között.
Mi az erdő?
Ha tömören szeretnénk megfogalmazni, akkor az erdő igazából egy komplex ökoszisztéma, amely főként fákból áll. Az erdőségek a Föld felszínén élő növényi biomassza mintegy 80 százalékát teszik ki.
A szótári meghatározás szerint az erdő nem más, mint „vadon növő vagy telepített fáknak együtt élő és az alattuk, köztük élő bokrokkal s más növényekkel egységes tenyészetet alkotó nagyobb tömege.”
Az erdőségek már nagyjából 380 millió éve megtalálhatóak a bolygónkon, és rengeteg állatfaj természetes élőhelyének számítanak. Növekedésükhöz és fennmaradásukhoz elengedhetetlenek a rendszeres esőzések, illetve a megfelelő hőmérsékleti viszonyok.
A bennük növő fák magassága, típusa, sűrűsége, valamint az ökológiai funkciójuk és a tájegységekben elfoglalt szerepük alapján is csoportosíthatjuk őket.
Ezen kategóriákon kívül földrajzi tényezők alapján is különféle szempontok alapján elkülöníthetjük őket, legyen szó esőerdőkről, trópusi erdőkről, boreális erdőkről vagy éppen mérsékeltégövi lomberdőkről.
Mivel a világon több mint 800 eltérő fajta erdőség létezik, ezért általános definíciót nehéz rájuk alkalmazni.
Honnan származik az erdő szavunk?
A magyar nyelv az erdőkkel és a fákkal kapcsolatos kifejezésekben szegényebb és ennek megfelelően nincs meg benne a legtöbb európai nyelvben megtalálható megkülönböztetés (forest).
Ezzel kapcsolatban az az ellenvetés merült fel, hogy a „vadon” szavunk lenne az, amely az őserdőt jelenti, szemben az „erdő” kifejezéssel, amely a kultúrerdőre vonatkozik. Előbbi szó nem a „vad” származéka lenne. Bár keletkezése vitatott, valószínű, hogy a finn és a lapp nyelvben szereplő vouvdde (erdő) sző származéka.
A hazai megnevezéshez képest a nyugati országokban és egyéb nyelvterületeken a latinban használt „Foresta” terjedt el leginkább, amely szóval leginkább a királyok, fejedelmek és uralkodók vadászterületeit jellemezték.
Mi a dzsungel?
A dzsungelt általában teljesen máshogyan értelmezzük, mivel kapásból sokkal egzotikusabb és trópusi helyre gondolunk, amikor ezt a kifejezést halljuk, ami részben érthető.
A dzsungel valójában egy sűrű erdő, ami benőtt, kusza növényzettel rendelkezik, és a trópusi éghajlati övben helyezkedik el. A definíció alapján tehát egy erdőhálózatról beszélünk, melynek talajszintje is burjánzik a növények különféle fajaitól.
Tökéletes példa erre az Amazonas-medence őserdeje, ami valójában a meghatározás szerint dzsungelnek számít, mintsem bármiféle erdőségnek.
Mégis mi a fő különbség köztük?
Ha néhány pár szóban kellene összefoglalnunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a klíma és a kiterjedésük határozzák meg, éppen erdőről vagy dzsungelről beszélünk.
Bár az erdők faunája és flórája elég sokrétű lehet, a nyomába sem léphet a dzsungelekben lévő biodiverzitásnak. Másik fő megkülönböztető bélyeg, hogy az erdők általában hűvösebb klímában találhatóak, míg a dzsungelek kizárólag trópusi égövben burjánzanak.
