„Metánfaló” baktériumok menthetik meg a Földet

Sokan gondolják azt, hogy a szén-dioxid a legrosszabb üvegházhatású gáz, ami a légkörbe kerülve jelentősen felmelegítheti azt, ám van ettől problémásabb is: az ipari tevékenységek, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás egyik legkártékonyabb velejárója a metán. Bolygónk légkörének metántartalma az elmúlt 15 évben kritikus szintet ért el, és jelenleg a globális felmelegedés nagyjából kétharmadáért tehető felelőssé.

Erre keresett megoldást a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja: állításuk szerint egy rendkívül hatékony módszer lehet a légkör mentesítésére a metántól az általuk vizsgált „metánfaló” baktérium bevetése. Kifejtették, az amerikai egyetemen zajló kutatás vezetőjének, Mary Lindstormnak az volt az alapötlete, hogy felfedezzen egy olyan úgynevezett metanotróf, vagyis metánt fogyasztó organizmust, ami semlegesíti a metánt, helyette pedig szén-dioxidot és biomasszát hagy maga után.

Így találtak rá a methylotuvimicrobium buryatense-re (5GB1C), ami az elvégzett kísérletek tanúsága szerint a felmelegedés problémájára lehet részben a megoldás. Hozzátették, ez a baktériumcsoport normál esetben olyan környezetben él, ahol magas a metán koncentrációja, körülbelül 5000 és 10 000 ppm közötti. Természetesen ennél sokkal ritkásabb a légkör metántartalom tekintetében: az átlagos érték körülbelül 1,9 ppm, de bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják. Magasabb koncentrációt pedig az olajfinomítók, hulladéklerakók és rizsföldek közelében tapasztalhatunk, ilyen körülmények között akár 500 ppm is mérhető.

Euan Nisbet, a Londoni Egyetem munkatársa pedig szarvasmarhatelepek környékére is kiterjesztené a baktérium-csoport használatát. A hírhedten nagy metánkibocsátók közelében az eljárás során keletkező szén-dioxidot üvegházakba eljuttatva lehetne például paradicsomot termeszteni – számolt be a Zöld Pálya.

Megjegyezték, a kísérleti modellel egészen jól működő módszert a jövőben meg kell próbálni kiterjeszteni, és akár erőműveket létrehozni a technológia nagyobb léptékekben történő alkalmazására. Igazából akár ezerszám kellene hasonló erőműveket építeni, hogy 2050-re elérjük a felmelegedés már említett 0,22 °C-os mérséklését, vagyis a többi már a döntéshozókon múlik.