10 év helyett pár hónap alatt fejlesztett újfajta mágnest az MI

Az elektromos átállással egyre nagyobb igény van ritkaföldfémekre (pl. neodímium és diszprózium), a gond viszont az, hogy kevés áll rendelkezésre belőlük a Földön, bányászatuk pedig rendkívül komoly környezeti károkat okoz, ráadásul a feldolgozásuk is költséges. Mindez nehezíti az átállást, mivel az olyan szerkezetekben, mint például az állandómágneses motorokban, a ritkaföldfémeket használó mágneseket találni. Az ilyen kompakt, nagy teljesítményre képes motorok az elektromos autók mintegy 80%-ában vannak benne. A brit Materials Nexus nevű vállalat azonban elhatározta, hogy segít enyhíteni a ritkaföldfém-függést.

A HVG a New Atlas cikkére hivatkozva azt írja, a cég a mesterséges intelligencia segítségével egy olyan mágnest fedezett fel, amihez nincs szükség erre az anyagra. A vállalat szerint a fejlesztés 200-szor gyorsabb volt, mintha hagyományos módon dolgoztak volna rajta. Egyúttal azt gondolják, hogy az állandómágnesek iránti kereslet 2030-ra megtízszereződik majd, mivel arra nemcsak az elektromos autóknál, hanem a szélerőműveknél, a robotoknál és a drónoknál is szükség van. Emiatt több gyártó – például a Tesla – is olyan mágnesek kifejlesztésén dolgozik, amelyek mentesek a ritkaföldfémektől, de ez nem olyan egyszerű feladat. Soron kívül Orbán Viktor elmondta, mennyire vagyunk biztonságban az ukrajnai háború kapcsán

Az amerikai Niron Magnetics ugyan már elkészítette a világ első, ritkaföldfém-mentes nagyteljesítményű mágnesét, ám ebben egy évtizednyi munkája van benne, és még mindig nem áll készen a tömegtermelésre. Itt jöhetnek képbe az olyan vállalatok, mint például a Nexus. A cég szerint az általa használt MI napok, vagy hetek alatt képes azonosítani, hogy mely anyagokkal lehetne helyettesíteni a ritkaföldfémeket a mágnesekben, míg ehhez korábban évek vagy évtizedek kellettek. Emellett azt állítják, az MI több mint 100 millió kombinációt állított össze, mire megtalálta azt, ami a MagNex kifejlesztését eredményezte.

Az elméleti anyagot a Sheffieldi Egyetem mérnökei segítségével gyártották le és tesztelték, ezáltal fény derült rá, hogy a produktum nemcsak megállta a helyét, de az anyagköltsége 20%-kal olcsóbb a hagyományos mágnesekhez képest, az előállítása pedig 70%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátásával jár – emelik ki a cikkben. Hozzáteszik: a Nexus szerint az MI nemcsak a ritkaföldfém-mentes mágnesek kifejlesztésénél lehet hasznos, hanem minden olyan területen az iparban, ahol a cél, hogy csökkentsék a gyártás során keletkező szén-dioxid mennyiségét.

Mint ismert, Kína jelenleg uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. Úgy tűnik azonban, hogy ez már nem sokáig lesz így: mint kiderült, Norvégiában bukkantak rá Európa legnagyobb igazolt ritkaföldfém-lelőhelyére, mely vízválasztó lehet Norvégia és a tágabb régió számára egyaránt. Ugyanakkor mindez a szomszédos Svédország tavalyi felfedezésére is árnyékot vet, annyival nagyobb lelőhelyről van szó.