Merkel úgy érzi, semmiért nem kell bocsánatot kérnie Oroszország kapcsán
Angela Merkel volt német kancellárt egyre többször vádolják azzal, hogy kiszolgáltatta az európai energiapolitikát Oroszországnak.
Angela Merkel korábbi német kancellár a német szövetségi gyûlés ülésére érkezik a német parlament egyik épületébe, a Paul Löbe házba,Berlinben 2022. február 13-án. Az 1472 tagú Szövetségi Konventben ezen a napon választják meg az ország új államfõjét. A szavazás titkos és szükség szerint többfordulós.
MTI/AP/DPA/Christophe Gateau
A korábbi kancellár azért is gyakran kap kritikákat, hogy a 2014-es kelet-ukrajnai háború kapcsán diplomatikus megoldásra akart jutni Oroszországgal, amelynek végül az lett az eredménye, hogy Moszkvát nem ismerték el részes félként a konfliktusban.
Ukrajna korábban ezért erősen kardoskodott, ugyanis már akkor is egyértelmű volt, hogy a donyecki és luhanszki szakadárok orosz fegyverekkel lövik az ország egykoron prosperáló keleti iparvidékét. Arról nem is beszélve, hogy orosz katonák is harcoltak a lázadók oldalán.
Angela Merkel, a polgárháborút befagyasztó Minszki Megállapodás egyik fő mediátora és támogatója most a német sajtónak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte semmi probléma nem volt azzal, hogy tárgyalás útján akart megoldást találni:
„A diplomáciai nem hibás attól, hogy nem működik. Nem igazán értem, miért kellene azt mondanom, hogy hiba volt. Nem fogok ezért bocsánatot kérni”
Merkel azt viszont elismerte, hogy a korábbi német kormányok külpolitikája Oroszország irányában abban a tekintetben volt kudarcos, hogy nem sikerült felépíteni egy stabil lábakon álló biztonsági architektúrát – idézte a Hromadske:
„Tehettünk volna többet, hogy elkerüljük ezt a tragédiát? Nagyon erősen próbálkoztam. Sajnálatos, hogy ez végül nem működött”
Angela Merkel kijelentette azt is, hogy 2008-ban határozottan ellenezte a NATO keleti terjeszkedésének gondolatát, köztük Ukrajna és Grúzia felé, mert állítása szerint már akkor tudta, hogy Putyin hatalmas károkat tudna okozni Ukrajnának.
Áprilisban Volodimir Zelenszkij pont erről beszélt, hogy a NATO 2008-ban megígérte nekik a potenciális tagságot, akkor lett volna lehetőség kirángatni Ukrajnát a NATO és Oroszország közötti szürkezónából, ezt azonban elmulasztották.
2008-ban ugyanis megkaphatta volna Ukrajna az akciótervet, amely alapján taggá válhattak volna, azonban a német sajtó alapján tudjuk, hogy ezt Angela Merkel és az akkori francia elnök, Nicolas Sarközy is ellenezte, többek között az „Oroszország felé mutatott tiszteletből” – nem véletlen, hogy Zelenszkij meghívta Bucsába a két volt államfőt, hogy lássák, mihez vezetett a megalkuvás.
