Mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okozhat a koronavírus
A Meduni I bécsi egyetem kutatói, Cihan Ay, Stephan Nopp és Florian Molk a legutóbbi szisztematikus tanulmányukban tovább bővítették a COVID-19 fertőzés súlyos szövődményeinek listáját.
Budapest, 2020. május 8.
A kormany.hu által közzétett képen védőfelszerelést viselő orvos és ápolók ellátnak egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án.
MTI/Árvai Károly/kormany.hu 
A Meduni I bécsi egyetem kutatói, Cihan Ay, Stephan Nopp és Florian Molk a legutóbbi szisztematikus tanulmányukban tovább bővítették a COVID-19 fertőzés súlyos szövődményeinek listáját.
Az összesített adatokból a kutatócsapat kiderítette, míg a kórházi ellátásra szoruló koronavírusos páciensek 5-11%-ánál alakulhat ki a vénás tromboembólia, addig a kritikus állapotban lévő betegek esetében 18-28% közötti a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázata – számolt be róla az EurekAlert! magazin.
„A koronavírus-járvány kezdete óta egyre több tudományos cikkben olvashattunk arról, hogy a COVID-19 fertőzéssel együtt megnőtt a trombózisok és tüdőembóliák aránya a betegeknél. A mi tanulmányunkkal jobban megérthetjük a meghúzódó rizikókat, ezáltal bizonyos pácienscsoportokon kockázatcsökkentő terápiát alkalmazhatnak az orvosok.”
írta Cihan Ay.
A tudósok összesen 5 951 COVID-19 fertőzéssel és vénás tromboembóliával kapcsolatos publikációt vettek górcső alá. A majdnem hatezer dokumentum közül kiválasztották a legjobb 86-ot, végül 28 173 koronavírus-betegtől származó adatokat elemeztek ki egy metaanalízis során.
Rájöttek, hogy a trombophylaxist enyhítő készítmények használata ellenére a kórházi kezelésekre szoruló koronavírus-páciensek trombózisos rizikója 14%. Az intenzív osztályra szállított betegeknél ez az arány 23%-ra emelkedik, míg az általános osztályokon fekvő pácienseknél 8% körüli a kockázat.
Kiszámolták továbbá azt is, hogy sz intenzív terápiára kényszerülő koronavírusos személyeknél 10-18% az esélye annak, hogy szervezetükben kialakuljon az életveszélyes tüdőembólia, miközben a mélyvénás trombózisra utaló jeleket a páciensek felénél észlelték ultrahangos monitorozás után.
Az eredményekkel alátámasztották a korábbi feltételezéseket, miszerint a koronavírus jelentős hatással van a véralvadási rendszerre, továbbá bebizonyították, hogy a mélyvénás trombózissal és tüdőembóliával küszködő páciensek szervezetében megemelkedett D-dimer koncentráció található, ami a koagulációs folyamatok aktiválódására utal.
