Mélyült Európa menekültválsága, azonban a kontinens reakciója még ennél is brutálisabb
A 2010-es évek történelmének kétségtelenül az egyik legnagyobb eseménye a menekültválság, amely főleg a Közel-Keleten és egyes afrikai országokban zajló háborúk és humanitárius válságok elől menekülők százezreinek az Európába érkezését jelentette.
A 2010-es évek történelmének kétségtelenül az egyik legnagyobb eseménye a menekültválság, amely főleg a Közel-Keleten és egyes afrikai országokban zajló háborúk és humanitárius válságok elől menekülők százezreinek az Európába érkezését jelentette.
Európát is rendkívül megosztotta a téma, eddig nem látott ellentéteket szított egyes országok között. A menekülők számára tragikusak voltak az elmúlt évek, azonban a 2020 minden eddiginél tragikusabbra sikerült. Európa partjainál tragikus jelenetsorok zajlanak: holttestek, melyeket partra sodor a víz; családok, kik halálig kimerülve keresik a jobb életet.
A koronavírus-járvány hihetetlen csapást mért egyes országokba gazdasági szempontból, Tunézia közülük mindenképpen kiemelendő, ahol rég látott mértékig szökött a munkanélküliség. Legfőbb oka ennek az ország turizmus-függősége, mely a GDP egy jelentős hányadát is adja, és amely több tízezer tunéziai megélhetését biztosította.
Líbia továbbra is a pusztító polgárháborúval és a szétesett állammal küszködik, míg a közel-keleti menekültvonal is aktív a mélyülő válság miatt. Ez mind a tenger felől érkezők első állomásaira – mint Olaszország vagy Málta – mind a dél-kelet-európai határpontokra nagyon nagy nyomást helyez, a korábbi éveknél is magasabbat.
Az európai válasz viszont meglehetősen brutális volt. Számos humanitárius szervezet panaszolta már be az olyan európai határmenti országokat, mint Görögország, többek között a tengeri mentőcsapatok leépítése és a nem megfelelő karantén-körülmények miatt. Ez pedig egy olyan időszakban éri utol a kontinenst, amikor a mozgás egyébként is nehezebb a koronavírus korlátozásai miatt.
Múlt héten például a Sangatte strandon találtak holtan egy férfit, az észak-francia Calais közelében. A francia hatóságok szerint egy 28 éves szudáni menekült volt a halálos áldozat, és a barátja állítása szerint halálát az okozta, hogy nem tudott úszni, mégis megpróbáltak keresztülmenni az Angliát Franciaországgal összekötő csatornán.
Ne hagyd ki:
A csatornán egyébként rendkívül virágzik az embercsempészet is, különösen kamionokon keresztül. Az egyik leghírhedtebb történet múlt októberben történt, amikor 39 vietnami menekült vesztette életét, akiket szintén egy kamionban találtak meg Essex közelében. Szakértők szerint a vízi utazás részben ezért, részben pedig a kikötők fokozott ellenőrzése miatt lett népszerű.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) beszámolója szerint idén a legnagyobb szerencsétlenség Líbia partjainál következett be, ahol egy hajószerencsétlenség következtében 45 menekült vesztette életét. A nemzetközi szervezetek arra sürgetik az államokat, hogy növeljék a mentőcsapataik kapacitását, hogy ilyeneket el lehessen kerülni.
A számuk pedig magukért beszélnek, csak a csatornán keresztül 4900 ember próbált meg átkelni a vesztegzárak kezdete óta, ami kétszer annyi, mint egész 2019-ben. Olaszországban eddig 2020-ban 16 942 menekültről számoltak be, akik a tengeren keresztül közelítették meg az országot, ez egész 2019-ben 11 471 volt. A 2015-ös számoktól ugyan még messze vagyunk, a tendencia viszont meglehetősen tisztán olvasható.
„Habár azt tudjuk, hogy az embercsempészeket és emberkereskedőket is kihívás elé állítja a járvány, nagyon könnyen tudnak alkalmazkodni. Nagy aggodalommal tölt el minket a tendencia, mivel ez azt is jelenti, hogy a bevándorlók és menekültek veszélyesebb és kockázatosabb utaknak vágnak neki”
mondta Charlie Yaxley, az ENSZ menekültügyi szervezetének szóvivője.
Kiemelte, hogy Líbiában kifejezetten súlyos ez a helyzet, az országból elmenekülők még a szárazföldi útjukon többek között „kínzással, nemi erőszakkal és bántalmazással” néznek szemben, amiket főként a csempészek, a kereskedők és a különböző milíciák követnek el, ám volt példa arra, hogy a szörnyű tettekért állami tisztviselők voltak a felelősek.
Ne hagyd ki:
Yaxley szerint nagy problémát jelent, hogy a korábbi évekkel ellentétben nincsen külön Európai Uniós program a menekültek megsegítésére, valamint egy mentőhajó sincs a Földközi-tenger közepén, ami azt eredményezi, hogy a menekülők csónakokkal kelnek útra, és gyakran a líbiai partiőrség elfogja és fogdába zárja őket, olykor súlyos jogsértések közepette.
Az európai felelősség pedig súlyos ebben a helyzetben, és történtek igencsak súlyos vádak egyes szervezetek részéről. Görögországot például azzal vádoltak meg a Human Rights Watch és Törökország is, hogy több tucat, menekültekkel teli hajót küldtek vissza török vizekre a vesztegzár alatt. Egy Európai Parlament által készített jelentésben pedig még arról is írtak, hogy erőszakot, sőt, akár lőfegyvert is bevetettek a menekültek elterelésére, amit a görög hatóságok hevesen tagadtak.
A kockázat pedig ezen kívül sem áll meg, ugyanis akiknek sikerül a kontinensre bejönniük, és egy menekülttáborba letenniük magukat, ott a koronavírus kockázata. A kihívást igazán az jelenti, hogy az egyes országok egyébként is rendkívüli módon le vannak terhelve a járvány tombolásával mind gazdasági, mind közegészségügyi értelemben, melyre csak plusz probléma a menekültkérdés.
Szicíliában például már tarthatatlannak nevezték a helyzetet, de számos más országban is beszámoltak a menekülttábori körülmények problémájáról. A világ figyelme pedig a koronavírusra szegeződött, így a menekültprobléma a szőnyeg alá került. Ezt néhány helyen észlelték is, és most brutális eszközökkel reagálnak, amíg senki nem figyel.
Ne hagyd ki:
