Bárkit megfigyelhet és nyomon követhet home office-ban a munkáltató
Távolról, különböző számítástechnikai eszközök alkalmazásával ellenőrizhetik a munkáltatók a dolgozóik munkavégzését, ám vannak néhány korlátok, amelyeket semmiféleképpen sem léphetnek át.
Unsplash
Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje az InfoRádiónak adott interjújában elmondta, a jövőben a munkavállaló munkavégzésének ellenőrzése már információtechnológiai eszközökkel is lehetőség lesz, ami az eddigiekben ennyire konkrétan nem szerepelt a jogszabályban.
A szakember hozzátette, korábban az ellenőrzéssel kapcsolatosan az általános szabályok voltak az irányadóak, amelyek kiegészültek azzal, hogy a munkavégzés otthon történik, tehát a munkavállaló privát szféráját egy munkáltatói ellenőrzés során mindig figyelembe kellett venni.
A mostani jelentős változás viszont az, hogy ha a jövőben a munkáltató nem akarja mondjuk próba jelleggel hívogatni a munkavállalót, esetleg nem kíván olyan e-maileket írni, amikre záros határidőn belül választ vár, akkor lehetősége lesz arra, hogy egy megfigyelő programmal lássa el a számítógépét, amivel pontosan ellenőrizheti azt, hogy a munkavállaló az otthoni munkavéges tartama alatt mivel foglalkozik, milyen fájlokat hoz létre, egyáltalán, azzal a szerződéssel, vagy dokumentummal foglalkozik-e, ami egyébként a munkaköri kötelezettsége lenne
Az érintett jogszabály alapvetően a munkajogi szabályok között van szabályozva, ugyanakkor a kérdésnek van egy nagyon erős adatkezelési lába is. Ugyanis, abban az esetben, ha a munkavállaló tevékenységét ilyetén mód monitorozza a munkáltató, akkor az személyes adatok kezelésének minősül, és rögtön belépnek a GDPR szabályai, amelyek nagyon szigorú tájékoztatási kötelezettséget írnak elő minden személyes adatkezelés vonatkozásában – figyelmeztetett.
Ha a munkáltatónak ilyen tervei vannak, hogy ezt a fajta monitorozást alkalmazza, akkor az előzetes tájékoztatást a munkavállaló számára mindenképp biztosítania kell, aminek nagyon részletesnek kell lenni, egyebek mellett meghatározva az egész adatkezelésnek a jogalapját is.
Szűcs László közölte, a GDPR szabályaiból az is következik, hogy ha jogos érdeken alapul az adatkezelés, akkor ehhez egy érdekmérlegelési tesztet kell elvégezni, ami tulajdonképpen alátámasztja az adatkezelésnek a jogszerűségét.
