Megdöbbentő felfedezést tettek az eddig ismert legrégebbi galaxis kapcsán
Holland kutatók szerint egy galaxis, ami már az ősrobbanás után 294 millió évvel létezett, annyi oxigént tartalmaz, amennyit eddig nem tartottak lehetségesnek.
Fotó: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO)/S. Carniani et al./S. Schouws et al/JWST: NASA, ESA, CSA, STScI, Brant Robertson (UC Santa Cruz), Ben Johnson (CfA), Sandro Tacchella (Cambridge), Phill Cargile (CfA)
A legtávolabbi és legkorábbi ismert galaxis a JADES-GS-z14-0, aminek fénye abból az időből származik, amikor az univerzum még 300 millió éves sem volt. Maga az objektum sokkal kisebb, mint a Tejútrendszer, ám a csillagképződés tökéletes otthona, de most egy másik dolog miatt is rendkívül izgalmassá vált – emelik ki a beszámolóban. Mint kifejtik: két különböző tudóscsoport is oxigén jelenlétét észlelte benne, ami az univerzum eddigi legtávolabbi pontja, ahol rátaláltak az atomra.
A felfedezésről a The Astrophysics Journal, valamint az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapokban jelent meg publikáció. De fontos hangsúlyozni: oxigént találni az univerzum ilyen fiatal korában igen komoly dolognak számít. Az ősrobbanás során csak a hidrogén és a hélium keletkezett, valamint némi lítium – az összes többi nehezebb elem a csillagoknak köszönhető. Oxigén akkor keletkezik, amikor a csillagokban végbemenő magfúziót nemcsak a hidrogén, a hélium is táplálja.
Az oxigén jelenléte azt mutatja, hogy ez a nagyon korai galaxis sokkal fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták – írta meg a HVG az IFLScience cikke alapján. Sander Schouws, a Leideni Egyetem doktorandusza szerint az eredmények arra utalnak, hogy a galaxisok nagyon gyorsan alakulnak ki, és nagyon gyorsan fejlődtek, így az evolúciójuk is sokkal gyorsabb lehet, mint korábban hitték. A galaxist egyébként a James Webb űrteleszkóp fedezte fel még 2024-ben.
Ám az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) teleszkópjai azt is megvizsgálták, hogy milyen kémiai elemeket tartalmazhat, ezáltal fény derült rá, hogy a vártnál 10-szer több nehéz elem van benne. Emellett Stefano Carniani, az Astronomy & Astrophysics című tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője is megjegyzett néhány dolgot.
NE HAGYD KI
Mint fogalmazott: az a tény, hogy egy „serdülő” galaxist találtak egy „csecsemőkorú” univerzumban, kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan alakultak ki a galaxisok. Az ALMA adatai szerint egyébként a galaxist 294 millió évvel az ősrobbanás után lehet látni – teszik hozzá.
Korábban azt is megírtuk, hogy első alkalommal észlelt a Naprendszeren kívül szén-dioxidot a James Webb. Az űrteleszkóp a HR 8799 jelű csillag négy bolygóját vizsgálta, a rendszert a szakemberek saját Naprendszerünk fejlődésének felmérésére használják.
