Megállítható lenne a koronavírus-járvány, ha az emberek 70%-a hordaná a maszkot
Nem véletlenül ajánlják az egészségügyi szakemberek a maszkviselést, ugyanis bizonyított tény, hogy az arcvédők alkalmazásával nemcsak saját magunkat, hanem környezetünket is megvédhetjük a koronavírus támadásától.
Nem véletlenül ajánlják az egészségügyi szakemberek a maszkviselést, ugyanis bizonyított tény, hogy az arcvédők alkalmazásával nemcsak saját magunkat, hanem környezetünket is megvédhetjük a koronavírus támadásától.
Kutatók nemrég egy arcmaszkok megfelelő használatával kapcsolatos tanulmányt készítettek el, amelyben azt nézték meg, miként szűri ki a védőfelszerelés a vírus részecskéit, illetve hogyan gátolja meg a kórokozót abban, hogy érintkezzen a légutakkal.
A Physics of Fluids tudományos folyóiratban publikált kutatásban arról írnak, hogy a maszkok funkciójának egyik kulcsfontosságú tényezője a beszéd, köhögés, tüsszögés, éneklés, valamint az egyszerű lélegzetvétel során az orrból és a szájból kikerülő cseppecskék mérete. A leggyakoribbak az 5-10 mikron nagyságú részecskék, melyeket ha az emberi hajszál 70 mikronos átmérőjével összevetünk, meglehetősen aprónak mondhatunk.
Az 5 mikronnál kisebb cseppecskék talán a legveszélyesebbek, hiszen aeroszol formában hosszú ideig a levegőben maradhatnak, és kizárólag az N95-maszkok képesek kiszűrni őket. Mivel az arcvédőket hosszú órákon keresztül szükséges viselni, ezért hatékonyságuk szempontjából főként a forró és nedves környezet lehet problémás, ekkor ugyanis kényelmetlenné válhatnak.
A kutatók rájöttek, hogy a hibrid polimer anyagokból készült maszkok magas hatásfok mellett képesek kiszűrni a fertőző cseppecskéket, miközben hűtik is az arcot. Ezekben a speciális védőfelszerelésekben található szövetszálak az infravörös spektrumban áttetszőek, ami azt jelenti, hogy az alsó részükről képes kiszökni a felgyülemlett hő.
A tudósok bebizonyították, hogy a reprodukciós ráta csökkentésében is közrejátszhatnak a maszkok. Figyelembe vették, hogy a járvány terjedésének megfékezéséhez a reprodukciós arányszámot 1 alá kell szorítani.
Sanjay Kumar, a tanulmány szerzője elmondta,