Az ügy középpontjában az a 2020-as incidens áll, ami során több nőt – köztük ausztrál állampolgárokat – kényszerítettek ruházatuk levételére és invazív testi vizsgálatra Doha repülőterén, miután egy újszülöttet találtak elhagyva egy mosdó szemetesében.

A nők – akiket minden előzetes tájékoztatás vagy beleegyezés nélkül vettek le a gépről, majd a kifutópályán parkoló mentőautókban vetettek alá altesti vizsgálatoknak – 2021-ben indítottak pert, hangsúlyozva, hogy az őket ért „jogellenes fizikai kontaktus” és „hamis fogva tartás” poszttraumás stressz-zavart, depressziót és más mentális problémákat okozott számukra.

Az elsőfokú eljárásban az ausztrál igazságszolgáltatás elutasította a Qatar Airways elleni keresetet, arra hivatkozva, hogy a légitársaságot nem lehet felelőssé tenni a Montreali Egyezmény alapján, ami az utasokat érintő balesetek vagy sérülések esetén szabályozza a légitársaságok felelősségét. 2024 áprilisában John Halley bíró azzal indokolta döntését, hogy „a felvetés, miszerint a Qatar Airways személyzete beavatkozhatott volna a katari rendőrség és egészségügyi dolgozók intézkedéseibe, fantáziadús, jelentéktelen, valószínűtlen és erőtlen”.

A nőket képviselő jogász, Damian Sturzaker a fellebbezés után úgy nyilatkozott a The Australian napilapnak: „Ügyfeleink traumatikus élményen mentek keresztül azon az éjszakán Dohában, és megérdemlik, hogy elmondhassák történetüket a bíróságon, valamint kártérítést kapjanak a szenvedéseikért.”

Fellebbezés után mégis lesz tárgyalás

Az ausztrál szövetségi bíróság háromtagú tanácsa – Angus Stewart, Debra Mortimer és James Stellios bírák – egyhangú döntésében kimondta, hogy a korábbi ítélet több kérdésben is megelőlegezte a tárgyaláson meghozandó döntéseket. Ezért a nőknek joguk van folytatni perüket a Qatar Airways és a Matar üzemeltetőcég ellen.

A bírák ugyanakkor helybenhagyták az elsőfokú döntést a Katari Polgári Légiközlekedési Hatóság mentelmi jogával kapcsolatban, vagyis ez a szerv továbbra sem vonható felelősségre az ausztrál bíróságon. Az érintett nők korábban a BBC-nek beszéltek az átélt traumákról. Egy brit nagymama, aki csak keresztnevét – Mandy – volt hajlandó megosztani, így nyilatkozott: „Úgy éreztem, mintha megerőszakoltak volna.” Egy másik nő azt hitte, „elrabolták és túszul ejtették”.

A katari hatóságok ugyan eljárást indítottak, és egy repülőtéri dolgozó felfüggesztett börtönbüntetést kapott, a nők szerint ez nem elegendő. Damian Sturzaker már 2021-ben kijelentette a BBC-nek: „Ügyfeleink azért indították a pert, mert szerintük Doha részéről nem történt érdemi felelősségvállalás.” A nők hivatalos bocsánatkérést és a reptéri gyakorlatok átalakítását követelik, hogy hasonló incidens soha többé ne fordulhasson elő.