Még mindig nincs minden kérdés megválaszolva a koronavírusról
Számos orvos és infektológus szerint a tudományos világ még csak most tudja elkezdeni rendesen tanulmányozni azokat az egészségügyi problémákat és szövődményeket, amiket a koronavírus okoz az emberi szervezetben.
Számos orvos és infektológus szerint a tudományos világ még csak most tudja elkezdeni rendesen tanulmányozni azokat az egészségügyi problémákat és szövődményeket, amiket a koronavírus okoz az emberi szervezetben.
Egyre több tanulmány érkezik abban a témában, hogy valójában milyen hatást gyakorol a mostani koronavírus-járványt okozó SARS-CoV-2 vírus az emberi szervezetre. Az meglehetősen hamar kiderült, hogy súlyos légúti problémákhoz vezet, de most már több kutatómunka is alátámasztja, hogy súlyos, olykor fatális szervkárosodásokhoz és leállásokhoz is tud vezetni.
Dr. Eric Topol kardiológus bevallása szerint mindenki azt gondolta, hogy ez csak egy légúti fertőzés, de kiderült, hogy többek között a hasnyálmirigyet, a szívet, a májat, a vesét és más szerveket is ugyanúgy megtámadja, amit úgy vél, nem vettek megfelelő mértékben számításba a kezdetek kezdetén.
A potenciális szervi leállások, és értelemszerű légzőrendszeri leállás mellett több beteg esetében is beszámoltak arról, hogy vérrögök alakultak ki a szervezetükben, ami strokeokhoz vezetett. Neurológiai komplikációk is felmerülhetnek a fejfájástól a szédülésen át az ízlelés vagy a szaglás elvesztéséig. Ezen felül több szervünket egyszerre is megtámadhatja, súlyos gyulladás útján.
Dr. Sadiya Khan úgy fogalmaz, a COVID-19 ilyen széleskörű manifesztációja virológia-történetileg is sajátosnak nevezhető. Khan is megerősíti Topol szavait, miszerint meglepőnek nevezhető, mennyi komplikációt tud okozni a vírus a tüdőn kívül. A gyógyulási folyamat pedig rendkívül hosszantartó lehet, és akár nem is feltétlen teljes vagy végleges.
Azok a betegek, akik intenzívosztálybeli ellátásra szorultak, akár heteket is eltöltöttek lélegeztetőgépen, és az immunrendszer megfelelő erejének visszanyerése további heteket is igénybe vehet. Khan szerint minden egyes kórházban töltött nap esetén hét nap rehabilitáció szükséges, mire a szervezet újra a régi erejében tud működni, és akkor sem biztos, hogy ugyanazt a funkcionalitást visszanyeri a beteg.
Az orvosvilág körében viszont egy másik növekvő probléma is fejtörést okoz, méghozzá azok a betegek, akik nem voltak „elég betegek” ahhoz, hogy kórházi ellátásra szoruljanak, viszont akár hónapokkal a fertőzés azonosítása után is szenvednek a vírus komplikációitól. Egy becslés szerint a tünetek bár legkésőbb 2-3 hét alatt eltűnnek, tízből egy beteg úgynevezett tartós tüneteket produkál.
Ennek kapcsán Jay Butler infektológus úgy fogalmaz, hogy már vannak készülőben tanulmányok, amik a koronavírus hosszú távú hatásait vizsgálják, de hallott már olyan betegekről, akik tartós fáradtságról és nehézlégzésről számoltak be. Butler jelzi, egyelőre még a tudományos világban sem tudják megmondani, ezek milyen hosszú ideig tarthatnak.
Egy másik tanulmány beszámolója szerint a kórházi ellátásra szorult koronavírus-fertőzöttek körülbelül felénél merül fel neurológiai komplikáció, többek között szédülés, koncentrációproblémák, rohamok, gyengeség és izomfájdalmak. Ebből kiindulva elkezdtek egy kutatást, amiben arra keresnek választ, vajon ideiglenesek vagy tartósak lesznek-e ezek a panaszok.
