A Mars gyalogos bejárásának elképzelése a tudósokat és az űr iránt rajongókat egyaránt foglalkoztatja. A NASA egyértelmű tervei között szerepel, hogy embereket küldjön a vörös bolygóra, mindezt tovább gondolva pedig számos kérdés felmerül az esetleges ottléttel kapcsolatban.

Erdal Yigit, a George Mason Egyetem docense, a bolygók légkörének szakértője szerint két fő tényező határozná meg az „utazás” időtartamát: az űrhajós gyaloglási sebessége és a megtett teljes távolság. A Mars egyenlítői távolsága körülbelül 21 400 kilométer, amelyet a Földhöz hasonló, 5 km/h átlagos gyaloglási sebességgel lehetne megtenni. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Mars alacsonyabb gravitációja ellenére Yigit úgy véli, hogy az asztronauták sebessége a túléléshez szükséges nehéz felszerelés és ellátmány cipelése ellenére sem mutatna jelentős különbséget.

Egy ilyen tempójú folyamatos gyaloglás körülbelül 4 290 órát, vagyis 174 marsi napot venne igénybe, ám ez a fajta számítás nem veszi figyelembe a szükséges pihenőidőket. Az alvás és egyéb szünetek figyelembevételével a reálisabb becslés legalább 265 napot, azaz egy marsi év közel 40%-át tenné ki.

Az út bonyolultságát tovább növeli a Mars változatos domborzata, amely hegyeket, völgyeket és krátereket tartalmaz, ezen terepviszonyok pedig jelentősen akadályozhatják a haladást, írja a Space.com. Létezne egy mód arra is, hogy a gyaloglás távolsága csökkenjen, ehhez azonban a sarkokon kellene áthaladni, ami bár 160 kilométerrel csökkentené a távot, az ott uralkodó extrém hideg vélhetően annyira lelassítaná az asztronautát, hogy időben rengeteget veszítene, ráadásul a túra kockázata is egyértelműen megnőne.

Yigit szerint ugyan nem valószínű, hogy bármikor is sor kerülne egy efféle útra, még mindig úgy gondolja, hogy sokkal nagyobb haszna lehet embert küldeni a Marsra, mint különböző robotokat, hiszen míg utóbbiban a por és számos elektronikai meghibásodás is kárt tehet, előbbi hatékonyabban tud alkalmazkodni a problémákhoz és megoldást találni rájuk.