Az Európai Űrügynökség (ESA) missziója révén bepillantást nyerhettünk a porból és jégből álló úgynevezett „köpenylerakódásokba”, amelyek az Utopia Planitia nevű fennsíkon halmozódtak fel, és nagyjából kétszer akkora kiterjedésűek, mint a Szahara-sivatag.

Az Utopia Planitia jeges lerakódásainak tanulmányozása rengeteg támpontot adhat a geológusoknak a medence történetéről, mivel az előzetes feltételezések szerint a kráter üledékek, lávafolyamok és könnyen elpárolgó anyagok – mint például víz és hidrogén – összetömörülése révén jött létre.

A szóban forgó képződmények szélnek, esőnek, illetve más környezeti hatásoknak köszönhetően keletkeztek, mégpedig több mint tízmillió évvel ezelőtt, amikor a Mars forgástengelye még jobban megdőlhetett, ami lehetővé tette a havazást is.

A képen látható krátert „agyi terepnek” keresztelték, mivel a geológiai struktúrák úgy néznek ki, mintha az emberi agy külső felszínét látnánk.

Ezenkívül a fotón kivehető egy sötét színű régió is, ahol a talaj a jeges terhelés következtében összehúzódik, valamint számos kör alakú mélyedés is felsejlik, amelyek akkor alakultak ki, amikor a talajban lévő jég megolvadt, és gázzá vált, majd a felszín összeomlott.