Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke újabb német politikusként árnyalta a képet az ukrajnai válsággal kapcsolatban.
Söder a német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak adott interjújában hangsúlyozta ki, hogy óvatosan kell bánni a szigorú Oroszország elleni szankciókkal, valamint elmondta, hogy Moszkva nem Európa ellensége.
„Senki nem akarhat háborút Európában, valamint Ukrajna területi integritását és függetlenségét meg kell őrizni a nemzetközi jog szerinti módon” – fogalmazott Söder, aki viszont elmondta, hogy nem fog megoldást nyújtani a rengeteg szankció:
„Részben a szankciók már régóta hatástalanok, másrészt az új szankciók ránk is káros hatással lennének. Legyen szó arról, hogy kirúgjuk Oroszországot a SWIFT pénzügyi rendszerből vagy leállítjuk az Északi Áramlat-2 gázvezetéket, vagy teljesen leállítjuk az orosz gázszállítást”
Söder szerint ezek mind Európát is érintenék, ráadásul negatív irányban, illetve hangsúlyozta, hogy még a Szovjetunió idején is meg volt az energetikai kapcsolat a kontinens és Moszkva között. A miniszterelnök ezt követően kitért Ukrajna NATO-esélyeire is:
„A számos jogos Oroszországgal szembeni kritika ellenére a Nyugatnak meg kell válaszolnia a kérdést: a NATO terjeszkedése tényleg érinti-e Ukrajnát? Nem szabad engedni, hogy itt Oroszország diktáljon, de valami választ kell adni” – kezdte a fejtegetését.
NE HAGYD KI
„Szerintem egy dolog biztos: a NATO olyasfajta keleti terjeszkedése, ami Ukrajnát is érinti, még hosszú ideig nem lesz napirenden”
Söder szerint a NATO nem tervez egyelőre katonai szövetségre lépni Ukrajnával, a területi integritásuk védelme másfajta stratégiát igényel. A miniszterelnök hozzátette, hogy kizártnak tartja egyelőre, hogy Németország fegyvereket vigyen Ukrajnának.
Az elmúlt idők során több olyan német politikus, köztük a német kancellár is hangot adott a véleményének, miszerint Európában jobban át kellene gondolnia az Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját.
Kai-Achim Schönbach, a német haditengerészet főparancsnoka a közelmúltban ennél is messzebb ment, ugyanis egy nyilatkozatában állította, hogy Ukrajna sosem szerzi vissza a Krím-félsziget és Grúziával együtt nem fogják elfogadni őket a NATO-ba – ebből pedig akkora botrány lett, hogy Schönbachnak le kellett mondania.