Pelé után újabb hatalmas brazil futball-legenda hunyt el
Mario Zagallót 92 éves korában érte utol a halál, aki négy világbajnokságot nyert játékosként és edzőként.
Fotó: Unsplash/Alice Yamamura
Mario Zagallo a futballtörténelem egyik legjobb játékosa volt, aki kizárólag Brazíliában játszott. Akkoriban még nem volt divat külföldön futballozni, és az 1931-ben született Zagallo is úgy döntött, brazil földön marad. 1951 és 1958 között a Flamengo játékosa volt, ahol 217 meccsen játszott. Ezt követően igazolt a Botafogóhoz, és 1965-ig maradt a klubnál, számtalan látványos és fontos találatot szerzett a közönség előtt.
A brazil válogatottat ugyan csak 33 mérkőzésen képviselte 1958 és 1964 között, az bőven elegendő volt ahhoz, hogy felérjen a csúcsra a csapattal. Sőt, edzői pályafutása alatt többször is dolgozhatott a válogatottnál. Karrierje elején is megkapta arra a lehetőséget, hogy a brazilokat vezesse, először 1967 és 1968 között, majd 1970 és 1974 között.
Rengeteg klubnál dolgozott, nem sok olyan edző van a nagy nevek közül, akik ennyiszer váltottak volna csapatot. A válogatottak közül például Kuvaitot és Szaúd-Arábiát is irányította, véglegesen 2006-ban vonult vissza a brazil válogatottól, ahol koordinátorként dolgozott. Négy világbajnokságot nyert játékosként és edzőkét, köztük az 1970-es csapattal, amit sokan minden idők legjobbjának tartanak.
Abban a csapatban is szerepelt balszélsőként, mely 1958-ban megnyerte az első világbajnokságát, és szintén tagja volt annak a keretnek, akik négy évvel később megvédték a címüket. Később arra is lehetőséget kapott, hogy Pelét, Jairzinhót, Rivellinót és Tostaót irányítsa, akikkel 1970-ben mindent vittek.
Segédedző volt a braziloknál, amikor Brazília 1994-ben megnyerte a negyedik címét, és ő volt az első olyan ember a sportágban, aki játékosként és menedzserként is világbajnok lehetett. Családja az Instagramon közzétett nyilatkozatában „örök világbajnoknak” nevezte, aki 92 éves korában hajtotta örök álomra a fejét.
A Sky News azt írja, hogy a 30-as évek hajnalán született Zagallo először nem is arról álmodozott, hogy futballista legyen, mert pilóta szeretett volna lenni, ugyanakkor ez nem adatott meg számára a rossz látása miatt. Ezt követően könyvelést tanult, és véletlenül vált belőle futballista, miután a szabadidejében a helyi csapatban játszott. „Apám nem akarta, hogy focista legyek, nem engedte. Akkoriban ez nem volt egy olyan szakma, amit tiszteltek volna, a társadalom nem nézte jó szemmel… Emiatt mondom, hogy a futball véletlenül került az életembe.”
