Már több mint 300 ember vesztette életét a mianmari puccs óta
Tovább emelkedik a halálos áldozatok száma a mianmari katonai junta elleni tüntetésekkel összefüggésben, immáron már 300-nál is több embert ölt meg a hadsereg, akik nemtetszésüket fejezték ki a történtekkel kapcsolatban.
Rangun, 2021. március 24.
Õrizetben tartott tüntetõket visznek busszal a ranguni Insein börtönbõl egy meg nem nevezett helyre 2021. március 24-én. Ezen a napon több száz, a katonai puccs elleni tüntetéseken õrizetbe vett embert engedtek szabadon Rangunban. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február elsõ napján, az új parlament megalakulása elõtt pár órával átvette a hatalmat, és letartóztatta az országot vezetõ politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjin államfõt.
MTI/AP
A helyi sajtóbeszámolókra támaszkodva a Reuters arról tudósított, hogy a halálos áldozatok közel 90 százalékát lelőtték, és összesen a negyedüket érte halálos fejlövés. Habár a junta szóvivője mindössze 164 halálos áldozatról számolt be a tüntetők oldaláról, egy emberi jogi szervezet kalkulációi szerint 330 ember adta az életét a mianmari szabadságért.
A hadsereg brutális fellépése nagy felháborodást váltott ki a nyugati világban, valamennyi európai és észak-amerikai hatalom elítélte a történteket, és még szankciókat is vetettek ki a junta több vezetője ellen. Számos délkelet-ázsiai ország is kifejezte nemtetszését, Indonézia például válságtanács összehívását is kezdeményezte már.
Az Amnesty International korábbi beszámolója szerint a hadsereg által alkalmazott taktikák alapján egyértelműnek tűnik, hogy ölési szándékkal lőnek a tömegbe. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a halálos áldozatok negyedét fejlövés érte, amely célzást feltételez.
A tüntetések során életüket vesztük 90 százaléka egyébként férfi volt, és valamennyivel több mint harmaduk 24 év alatti. A hadsereg legfiatalabb halálos áldozata Khin Myo Chit volt, aki mindössze hétéves volt, amikor halálos lövés érte, míg a legidősebb Win Kyi, aki pedig 78 évesen vált a junta brutalitásának áldozatává.
A mianmari hadsereg még február 1-jén követett el katonai puccsot az addigi vezető, Aung San Suu Kyi ellen, akit választási csalással vádoltak meg. Mianmar ezzel ismételten szakadékba zuhant az ígéretesnek tűnő demokratizáló kísérletek ellenére.
A demonstrációk azóta folyamatosnak tekinthetők, gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor ne vonulnának a mianmariak tömegével az utcára. A kiemelten magas halálozási számok mellett a letartóztatottak száma is súlyos, emberi jogi csoportok már 3000 fölé becsülik.
