Már a brit koronavírus-mutáció dominál a fertőzötteknél a világon szinte mindenhol

Sharon Peacock professzor a BBC podcastjében elmondta, az új vírusvariáns szó szerint végigsöpört a szigetországon, és Európát sem kímélte, egyúttal hozzátette, a szekvenálási folyamatok továbbra is tartanak, bár a teljes géntérkép csupán 10 év alatt készülhet el.

A kenti variánst mindezidáig 50 országban detektálták az egészségügyi hatóságok, azóta pedig már a fiatalabb korosztálynál is súlyosabb tüneteket okoz fertőzés esetén. A szóban forgó koronavírustörzset először 2020 szeptemberében mutatták ki Kentben, decemberre már Nagy-Britannia vezető fertőző ágensévé vált. Soron kívül Nagyon jól járnak a SZÉP-kártyások: jön az új zseb és a megemelt keretösszeg

Peacock figyelmeztetett, csak akkor győzhetjük le véglegesen a vírust, ha nyomon követjük a mutációját, a genetikai szerkezetének tanulmányozása és a változások detektálása viszont hosszú évekbe, akár évtizedekbe telhet.

A jelenleg forgalomban lévő védőoltásokat a koronavírus korábbi alapváltozatához tervezték, és bár a tudósok többsége abban bízik, hogy az új mutánsok ellen hasonló védettséget nyújthatnak, a hatékonysági mutatójuk gyengébb lehet.

Peacock úgy gondolja, egyelőre a brit vírustörzzsel szemben is kellőképpen hatottak a vakcinák, ezt pedig a korábban elvégzett kísérletek és mintavételezések egyaránt alátámasztották. Az elmúlt hetekben egyre intenzívebben gyűjtötték be a koronavírus-mutációra utaló páciensektől a genetikai mintákat, így a kutatók gőzerővel dolgozhatnak azon, hogy megértsék, miként módosult a Sars-CoV-2 vírus örökítőanyaga.

A szakember megnyugtatott mindenkit, hogy a mutációk csak ritkán járnak hatalmas változással, általában minimálisan térnek csak el a variánsok az alapváltozattól, ezért egyelőre nem kell megijedni, a vírus nem lett sokkal veszélyesebb és halálosabb, de továbbra is fontos betartani.