57 éve gyilkolták meg Malcolm X-et, öröksége tovább él
A bűnözőből lett emberjogi aktivista fáradhatatlanul küzdött az afroamerikaiak jogaiért, és ő volt az első, aki szót mert emelni az Egyesült Államok vietnami háborúja ellen.
Fotó: spacehalide / Twenty20Malcolm X a 20. századi amerikai történelem egyik legmeghatározóbb afroamerikai személye volt; gengszterből vált prédikátorrá és forradalmárrá, bátorsága és szókimondása pedig hozzásegítette, hogy a rasszizmus és gyarmatosítás ellen felszólaló nemzetközileg ismert hangadóvá váljon.
Malcolm Little néven született 1925-ben Omahában, gyermekkorát pedig tragédiák árnyékolták be; édesapját fehér rasszisták meggyilkolták, édesanyja pedig lelkileg összeomlott, amiért az állami tisztviselők zaklatását okolta. Tinédzserként hamar a bűn útjára lépett, amelynek 1946-os bebörtönzése vetett véget.
A börtönben megismerkedett Elijah Muhammad fekete nacionalista tanításaival, 1952-es feltételes szabadon bocsátása után pedig az Iszlám Nemzet szóvivője és minisztere lett, és segített a csoportnak az afroamerikai közösség legnagyobb fekete nacionalista szervezetévé válni. Ekkor hagyta el családnevét is, és helyettesítette egy X-szel, ami ősei rabszolgaság miatt elfeledett eredeti nevére utalt.
Később elkezdte megkérdőjelezni Muhammad életvitelét, kiábrándult belőle, valamint a mozgalommal szemben is ellenszenv alakult ki benne, így 1964-ben el is hagyta azt. Mekkába zarándokolt, ahol felvette a szunnita iszlámot, és bejelentette, többé nem tekinti ördögnek a fehér embert, bár a feketék szabadságáról alkotott régi nézetei változatlanok maradtak.
„Én az igazság mellett állok, nem számít, ki mondja. Az igazságosságot támogatom, bárki álljon ki mellette vagy ellene. Mindenekelőtt emberi lény vagyok, és mint ilyen, bárkiért és bármiért kiállok, ami az emberiség egészének javát szolgálja.”
1965-ben megalapította az Afroamerikai Egység Szervezete nevű világi fekete nacionalista mozgalmat. Nem sokkal később New York-i otthonát bombatalálat érte, családja azonban sértetlenül megúszta a támadást – írta a TRT World.
Hat nappal később, 1965. február 21-én beszédet készült mondani a New York-i Audubom Ballroomban, amikor a nézőtérről sikolyok hangzottak fel; egyes szemtanúk szerint három, mások szerint hat fegyveres rontott rá, tizenöt találat érte a testét. Bár azonnal kórházba szállították, sérülései túl súlyosak voltak, nem sikerült megmenteni a 39 éves aktivista életét.
Meggyilkolásáért három fekete férfit tartóztattak le, akik közül kettő mindvégig ártatlannak vallotta magát. Sokan máig megkérdőjelezik, hogy a valódi bűnösöket fogták-e el; teóriák születtek arról, hogy a támadás mögött drogdílerek, az Iszlám Nemzet vagy esetleg a CIA vagy FBI állhat.
Malcolm X volt az első hangadó, aki nyíltan kritizálni merte az Egyesült Államok vietnami háborúját, és ő nézetei szolgáltak az 1960-as évek végén alakult Fekete Erők és Fekete-tudat mozgalmak szellemi alapjául. Karizmatikus személyisége és retorikai készsége lehetővé tette, hogy a polgári jogok előmozdításának is jelentős szereplőjévé váljon.
Az afroamerikai jogi aktivista politikája az FBI figyelmét is felkeltette, a szervezet a börtönből szabadulásától kezdve egészen haláláig figyelte őt. Ismeretes, hogy J. Edgar Hoover azt mondta az FBI New York-i irodájának, „tegyenek valamit Malcolm X-szel”.
Életéből film is készült, amelyet 1992-ben mutattak be; a főszerepet játszó Denzel Washington számára Oscar-díj jelölést hozott a szerep megformálása. A mű Malcolm X 1965-ben megjelent önéletrajza alapján készült, ami 1969-ben hazánkban is megjelent Malcolm X önéletrajza címmel.
