A projekt célja, hogy biztosabb és hosszú távon fenntarthatóbb kőolaj-ellátást biztosítson a régiónak, valamint hogy mérsékelje a jelenlegi tranzitútvonalak – elsősorban Ukrajna és Horvátország – használatával járó költségeket és kockázatokat.

Szijjártó Péter a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjújában részletesen beszélt a kezdeményezés jelenlegi állapotáról és jövőbeli jelentőségéről. „Csak két nappal ezelőtt tartottunk egy videókonferenciát, amin részt vett Pavel Sorokin, Oroszország első energiaügyi miniszterhelyettese, valamint Dubravka Dedovic-Handanovic, szerb energiaügyi miniszter. Már javában zajlanak az előkészületek, és a beruházás akár 2027-re megvalósulhat” – jelentette ki a miniszter.

A projekt finanszírozásáról is született már döntés: a magyar kormány 2025 februárjában bejelentette, hogy három év alatt összesen 320 millió eurót fektet be a beruházásba. Az új vezeték éves kapacitása várhatóan eléri az 5 millió tonnát, ami jelentős mennyiség a régió energiaellátása szempontjából. A vezeték összesen 300 kilométer hosszú lesz, amelyből 180 kilométer Magyarország területén, 120 kilométer pedig Szerbiában húzódik majd. Emellett a két ország határán egy új mérőállomást is kialakítanak.

Történelmi lépés előtt a két ország

A projekt kivitelezését a magyar MOL vállalat, valamint a szerb Transnafta végzi, és a rendszer a Százhalombattán található, MOL-tulajdonban lévő finomítót köti majd össze a dél-magyarországi Algyő városával, onnan pedig továbbhalad a szerbiai Újvidékig. A Százhalombatta melletti olajfinomító jelenleg is kulcsfontosságú szereplője a magyar energiaellátásnak, és főként az orosz Druzhba kőolajvezeték déli ágán keresztül érkező nyersanyagot dolgozza fel.

A TASZSZ szerint a beruházás különös jelentőséggel bír Szerbia számára, mivel a rendszer révén az ország közvetlen hozzáférést nyerhet az orosz kőolajhoz anélkül, hogy kizárólag Ukrajnán vagy Horvátországon keresztül kéne azt importálnia. „A vezeték működtetésének egyik alapfeltétele, hogy a fogyasztók hosszú távú kötelezettségvállalásokat tegyenek. Jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy a felhasználók milyen mértékű elköteleződést tudnak vállalni annak érdekében, hogy a MOL hosszú távon működtetni tudja a vezetéket”.

A regionális energiabiztonság szempontjából is kulcsfontosságúnak tartott projekt új lehetőségeket nyithat mindkét ország számára: míg Magyarország tranzitállomásként szerepet vállalhat a kőolaj-kereskedelemben, addig Szerbia számára alternatív beszerzési útvonalak nyílhatnak meg.