Mint ismeretes, Vácrátóton és Debrecenben is akkumulátorgyár épül hamarosan, ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint több szempontból jelentősnek mondható, hiszen számos munkahelyet teremt.

Ám az építkezésekkel kapcsolatos terveket nem sokan díjazzák, ugyanis a debreceni lakosság korábban meglehetősen heves ellenállást tanúsított erre vonatkozóan, illetve az ellenzéki pártoktól és civil szervezetektől is reakció érkezett:

• az LMP országos népszavazást kezdeményezett, míg a Mi Hazánk helyi népszavazást tartana,
• a Greenpeace úgy véli, hogy a gyár veszélyes anyagokat, illetve sok vizet használ működése során,
• a környezetvédők többsége barna mezős beruházásként valósítaná meg a projektet.

2 év múlva is a legjobb hétben maradunk a listán

Szijjártó Péter később kiemelte, hogy a cellulózgyártás az egyik leginkább környezetkímélő technológia, amit ezen a területen használni lehet, Orbán Viktor miniszterelnök pedig tavaly nyáron arról beszélt, hogy hazánk akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz.

Kifejtette, hogy eddig 28 gyár épült vagy fog megépülni az elkövetkező években, mint azt a magyarnarancs.hu térképes összeállítása is mutatja, s a megvalósult beruházások értéke már elérte az 1900 milliárd forintot – írta a Napi.hu.

A Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence szerint hazánk harmadik helyen áll gyártókapacitásban a lítium-ion akkumulátorokat gyártó országok ranglistáján, s minket Kína és az Egyesült Államok előzött meg ebből a szempontból.

2025-re úgy becsülik, hogy Németországban tízszer annyi akkumulátorgyár lesz, s Kínában körülbelül 14%-kal kevesebbet tudnak majd gyártani, Magyarországon pedig 20%-os csökkenés lesz tapasztalható a kapacitásban, mégis a legjobb hétben maradunk a listán.