Rendben zajlottak le a magyar választások, de a média részrehajlása és a finanszírozás aggasztó
Magyarországon klasszikus értelemben nem történt választási csalás, de az Európai Unió biztosa felhívta a figyelmet az egyenlőtlen feltételekre.
Magyarországon rendben zajlottak le az áprilisi parlamenti választások, a választóknak egyértelmű lehetőségeket biztosítottak a demokráciában való részvételre, azonban az aggályok továbbra is fennmaradtak, különösen a média részrehajlása és a választási kampány nem átlátható finanszírozása miatt – jelentette ki Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos hétfőn, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választásmegfigyelési küldöttségének előzetes jelentésére hivatkozva.
Az uniós biztos az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek hétfői tanácskozását lezáró sajtókonferencián elmondta: a 7-es cikk szerinti eljárás részeként a magyar jogállamiság helyzetéről tartott hétfői meghallgatáson a miniszterek megvitatták a magyar alkotmányos és választási rendszer működésével, a bírósági rendszer függetlenségével kapcsolatos kérdéseket.
Szó esett továbbá a korrupció és az összeférhetetlenség magyarországi viszonyairól, a szólás- és egyesülési szabadságról, valamint „a gyermekek nevelésével kapcsolatos törvényről és annak következményeiről a magyarországi LMBTI-közösségre nézve”.
Mint mondta, a magyar médiával kapcsolatban továbbra is aggályos a médiaszabályozó hatóság függetlensége, amelynek tagjait a kormánypárt nevezi ki. Megemlítette, hogy a Médiatanács megtagadta a Klub Rádió műsorszolgáltatási engedélyének megújítását, amely egy folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás tárgya.
Reynders üdvözölte, hogy Magyarországon emelkedett a bírák és ügyészek fizetése, valamint pozitív fejleményként értékelte azt a januárban hatályba lépett új törvényt is, amely kártérítést biztosít a késedelmes polgári eljárásokért.
Az uniós biztos hozzátette, hogy a bizottság figyelmet fordít a közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatával kapcsolatos legújabb fejleményekre, valamint a veszélyhelyzet jogi keretének kormányzati alkalmazására. Ezenkívül felhívta a figyelmet az Alaptörvény tervezett tizedik módosítására, amely humanitárius katasztrófára és a szomszédos országban zajló háborús konfliktusra vonatkozóan bővítené a vészhelyzetek körére vonatkozó passzust.
„Sajnos nem tudok pozitívabb fejleményekről beszámolni a magyar jogállamisággal kapcsolatban, de hangsúlyozhatom, hogy a bizottság kész együttműködni a magyar hatóságokkal a felvetett kérdések megoldása érdekében” – szögezte le Reynders.