Magyar minisztereket szankcionálhatnak az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament (EP) bizottságai úgy döntöttek, hogy nem hívják meg a magyar minisztereket a szokásos elnökségi prioritások bemutatására szeptemberben. Ez a lépés precedens nélküli az Európai Unió történetében, és egyértelműen jelzi az intézmény növekvő fenntartásait Magyarország soros elnökségével kapcsolatban.

A Politico értesülései szerint legalább két bizottsági elnök megerősítette ezt a döntést. Az intézkedés egyelőre a strasbourgi plenáris ülésig marad érvényben, ahol Orbán Viktor miniszterelnök hagyományosan beszédet mondana. Egyes források szerint azonban az EP még ennél is tovább mehet, és valamilyen formában bojkottálhatja a magyar elnökséget. Soron kívül Változékony időnk lesz vasárnap, fátyolfelhők boríthatják az eget napközben

A mostani fejlemény újabb epizódja annak a feszült viszonynak, amely Magyarország és az EU intézményei között kialakult. A magyar kormány július 1-jén vette át az EU soros elnökségét, és azonnal egy úgynevezett „békemissziót” hirdetett meg. Ennek keretében a miniszterelnök több vitatott diplomáciai látogatást tett, többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU-tagországok vezetői „a békemissziónkon köszörülik a nyelvüket”, miután többen bírálták a magyar miniszterelnököt, mondván az EU soros elnökeként nem volt felhatalmazása ilyen jellegű diplomáciai akcióra.

NE HAGYD KI

Ázsia

A Yagi tájfun lecsapott Kínára, két ember életét vesztette – videókon a pusztítás

A kritikák nem maradtak következmények nélkül, ugyanis 63 EP-képviselő levélben kérte Magyarország szavazati jogának felfüggesztését, míg az Európai Bizottság tagjai bejelentették, hogy bojkottálják a soros elnökség magyarországi eseményeit.

Az EP bizottságainak döntése, hogy nem hívják meg a magyar minisztereket, újabb jele annak, hogy az uniós intézmények egyre kevésbé hajlandóak együttműködni a magyar kormánnyal. A helyzet komoly kihívások elé állíthatja Magyarországot az elnökségi félév során, és kérdésessé teheti, hogy az ország mennyire lesz képes betölteni az elnöki szerepkört.