Magyar idegenlégiós: esélyünk sem lenne, ha egy nagyhatalom támadna ránk
A szakértő szerint a mostani magyar honvédség képes lenne megvédeni az országot a közvetlen szomszédainkkal szemben, ám más ellenfelek esetében ez már nem olyan biztos.
Fotó: Ukrán újoncok kiképzésén egy brit páncélozott harcjármű a brit hadsereg dél-angliai támaszpontjának gyakorlóterén 2022. október 11-én. A brit kormány felajánlotta 19 000 ukrán katona kiképzését, és a program júniusi meghirdetése óta több mint 5700 ukrán katona tért vissza az Oroszország által megtámadott hazájába a képzés befejezését követően.
MTI/AP/Kirsty Wigglesworth
A Demokrata.hu nemrégiben interjút készített Ofella Balázzsal, a TEK katonai kiképzőjével, a Tíz év a Francia Idegenlégióban című könyv szerzőjével, és a Gerilla-regények fordítójával, egyik fő témakörük pedig az orosz-ukrán háború volt.
Ennek során a szakértő elmondta, miszerint a nyugati propaganda célja az, hogy felnagyítson mindent, ami kedvezőtlenül hat az oroszokra, mint például a sorozás elől menekülőket, és semmiképp sem azt, hogy több tízezren fegyelmezetten bevonultak, köztük jó néhány önkéntessel.
Úgy gondolja, egy közel 150 milliós ország esetében törvényszerű, hogy néhány tízezer ember nem akar a frontra vonulni, ezért inkább elmenekülnek a behívás elől, ha pedig Magyarországon hasonló helyzet állna elő, „akkor itt is torlódna a sor Hegyeshalomnál”.
A választást az egyéni értékrend határozza meg, ám az alapok is nagyon fontosak
Ennek ellenére biztos benne, hogy hazánkban is lenne olyan réteg, amelyik bevonulna és akár az életét adná Magyarországért, ám hogy erre vonatkozóan ki mit választ, az legfőképp az egyéni értékrendtől függ.
„Aki úgy gondolkodik, hogy a közösségünkben, hazánkban nemcsak jogaink, hanem kötelességeink is vannak, az nem fog elfutni” – mondta.
Ofella Balázs mindemellett pozitívnak tartja, hogy létrejöttek kadétiskolák, ahol már kamaszkorban megszólítják a fiatalokat, mert ha rendelkeznek a szükséges alapokkal, akkor a katonai kiképzésük is könnyebben megy.
Továbbá üdvözölte, hogy végre állami szinten elkezdtek foglalkozni a haderőfejlesztéssel, ugyanis a hadseregnek ’90 óta csak leépítésben volt része, és aki a hadsereg fejlesztése ellen beszél, az a szemében „az állam ellenségének számít”.
A közvetlen szomszédok ellen lenne esélyünk, ám a közép-és nagyhatalmakkal szemben alig
„Van egy német közmondás, miszerint minden országnak etetnie kell egy hadsereget; ha nem hajlandó a sajátját, akkor majd etetni fogja valamelyik szomszédjáét. Az a legnagyobb szerencsénk, hogy a szomszédainknál – Ukrajna kivételével – sem rózsás a helyzet, mert ők is elhanyagolták a magukét” – mondta.
Véleménye szerint a mostani magyar honvédség meg tudná védeni az országot a közvetlen szomszédaink ellen, legalább addig, amíg a NATO kieszközöl egy fegyverszünetet, azonban esélyünk sem lenne egy közép- vagy nagyhatalom támadása esetén, legfeljebb egy városi gerillaharcra, mint Irakban.
Majd a szakértő kiemelte, remélhetőleg hasznosítjuk az ukrajnai konfliktus tapasztalatait, például a drónok szerepét illetően, amelyekből sokkal több van, mint korábban, emellett jóval olcsóbbak egy repülőnél. Illetve az is nagyon fontos, hogy a katonákat úgy képezzék ki, hogy hozzászokjanak a tüzérekkel, a harckocsizókkal és a műszakiakkal kapcsolatos együttműködéshez.
