Jobbnak tűnik a magyar gázhelyzet, az európai hivatal szerint ennek fordítottja igaz
Egyelőre nincs összhang az EU adatszolgáltató szervezete és az illetékes magyar hivatalok között a gázkészletek feltöltöttsége kapcsán.
Szélsőséges ingadozás jellemezte a hazai és nemzetközi földgázár-jegyzéseket 2022 végén. A hazai gáztőzsde a megawattóránként 90 eurós szintről indulva 70 és 179 eurón is járt, újabb árcsúcsokat is megdöntve. Ütemes növekedés után a hónap második felére a nemzetközi árak is rekordszintre szöktek, végül azonban a hónap eleji szint alá kerültek – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közleményében.
Az árkiugrást a hideg, a kínálati szűkösség, a szélcsend, néhány atomerőmű kiesése, valamint a politikai bizonytalanságok okozták. Az év végén az enyhébb időjárás miatt csökkent az árnyomás. Mivel decemberben az európai tarifák átmenetileg meghaladták az ázsiaiakat, a cseppfolyós földgázzal teli tankhajók felénk vették az irányt, ami hűtötte a piacot.
A rendkívül magas európai gázárakhoz elsősorban a korábbi éveknél jóval alacsonyabb a tárolói készlet, az Északi Áramlat–2 nevű orosz-német tenger alatti gázvezeték engedélyezésének elhúzódása vezetett, az orosz–ukrán vitával pedig a behozatal növelése akadályokba ütközött.
Magyarországon nincs tárolói készlethiány, a fogyasztók biztonságos ellátását hosszú távú szerződés is biztosítja, a lakossági árat pedig a rezsicsökkentés védi a piaci drágulásokkal szemben.
A Gas Infrastructure Europe nevű uniós áradatbázis szerint az európai készletszint már decemberben is jócskán meghaladta a hazait: előbbi 60, utóbbi 57 százalékon állt, azóta Magyarország lemaradása még tovább emelkedett.