Macron második ciklusa során átformálhatja Európát, ha türelmet és empátiát tanúsít
A francia államfő újraválasztásával esélyt kapott rá, hogy az Európai Bizottsággal karöltve elindítsa az Európai Uniót az úton, amelyen jelentős geopolitikai hatalommá válhat.
Fotó: Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond az elnökválasztás második fordulója elõtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Macron és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetõje jutott be.
MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo Előzmény:
A Financial Times publicistája, Gideon Rachman úgy véli, újraválasztása nyomán Emmanuel Macron Európa legnagyobb hatalommal rendelkező politikusa lett; befolyásával elérheti, hogy nem csupán Franciaországot, hanem Európát is átformálja, elnöki ciklusának végére pedig az EU egyenrangú geopolitikai hatalommá válhat Kínával és az Egyesült Államokkal.
A cél elérése valószínűleg öt éven belül nem válik valóra, az eddig Angela Merkel árnyékában élő Macron előtt azonban megnyílt a lehetőség, hogy dolgozzon érte, és dinamizmust vigyen az EU politikájába. A koronavírus-járvány kezelése megszilárdította a francia államfő tekintélyét és sikerült megtörnie a németek közös eladósodással szemben érzett ellenállását is, ahogyan azt a francia-német kezdeményezésre történt EU kötvények kibocsátásából is látszik.
Az ukrajnai háború is Macron kezére játszhat, az európai országok ugyanis – élen Németországgal – növelik védelmi kiadásaikat, ami lehetővé teheti a kontinens Egyesült Államoktól független „stratégiai autonómiájának” megerősítését, amit a francia államfő régóta sürget.
Európával kapcsolatos tervei megvalósítása során olyan szövetségesekre számíthat, mint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki támogatná egy „geopolitikai Európa” létrejöttét, azaz egy a gazdasági és biztonsági céljait egymással összefonódva kezelő Európai Uniót. További partnere lehet Mario Draghi olasz miniszterelnök, valamint Kiriakosz Micotakisz, Görögország konzervatív kormányfője.
Akadnak azonban olyan tényezők is, amelyek akadályozzák a politizálás során: olykor arrogáns és kedvetlen természete. Meggondolatlan kijelentéseket tesz, mint amikor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt szélsőjobboldali antiszemitának nevezte, ami akadályozza az EU 27 tagállamának egyesítésére irányuló erőfeszítéseit.
Londonban a britek ellenségesnek tartják, miután a brexit utáni tárgyalások során az Egyesült Királysággal szembeni kemény fellépés híve volt, és az sem vet rá jó fényt, hogy korábban közeledni próbált Vlagyimir Putyinhoz, mondván, Európa nyugati és keleti fele nem állhat olyan élesen szemben egymással, mint a Krím félsziget 2014-es annektálása után.
Az Atlantic Council kutatóintézet szakértője, Ben Judah rámutatott, az orosz invázió kezdete óta sok EU-tagország minden korábbinál fontosabbnak tartja az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok részvételét az európai biztonsági rendszerben, ami visszatartja őket a „stratégiai autonómia” felé mozdulástól. Macron törekvése akkor járhat sikerrel, ha az energikus fellépésen kívül türelmet és empátiát is képes tanúsítani, amelyek nem tartoznak az erősségei közé.
