Letartóztatták Dél-Korea elnökét, 3 ezer rendőr jelent meg a házánál
A dél-koreai hatóságok szerdán vették őrizetbe Yoon Suk Yeol elnököt azt követően, hogy december 3-án rövid időre hadiállapotot hirdetett a kormánya.
Fotó: Jun Szogjol felfüggesztett dél-koreai elnök támogatói tüntetnek az alkotmánybíróság épülete előtt Szöulban 2025. január 14-én. A dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezett Jun Szogjol ellen, miután az államfő december 3-án rendkívüli állapotot hirdetett, katonákat vezényelt a parlamenthez, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta. Az alkotmánybíróság ezen a napon kezdi meg a tárgyalást a Jun felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntés alkotmányosságának a megállapítására. A bíróság arról is dönt, hogy Junt, akire lázadás miatt akár halálbüntetést is kiszabhatnak, visszahelyezzék-e tisztségébe, vagy végleg eltávolítsák hivatalából.
MTI/EPA/Dzson Hon Kjun
Hetek óta tartott a politikai harc Dél-Koreában, de nem tudták letartóztatni Yoon Suk Yeol elnököt. Már ez is megtörtént, szerdán vették őrizetbe a hatóság emberei a dél-koreai vezetőt, akiknek felelnie kell a tetteiért, a hadiállapot kihirdetéséért, mely minden szempontból válságot generált az országban.
Ugyan csak rövid ideig tartott a hadiállapot, az komoly károkat és hatalmas feszültséget generált Dél-Koreában. Yoon a rezidenciáján tartózkodott, ahol testőrség védte, mely megakadályozta a korábbi letartóztatását. A hatóságok nem vártak tovább, behatoltak a területre, majd őrizetbe vették a vezetőt.
Az első hivatalban lévő elnök, aki letartóztatásra került, mely újabb fejtörést okozhat Dél-Korea történelmében, annak demokráciájában. Korábban is volt arra példa, hogy vezetők ellen emeljenek vádat, illetve bebörtönözzék őket, de Yoon Suk Yeol az első hivatalban lévő elnök, aki ilyen helyzetbe került.
A hatóságoknak 48 órájuk van arra, hogy kihallgassák Yoont, akinek ezt követően várhatóan elrendelik a 20 napos őrizetbe vételét vagy szabadon bocsátását. Yoon azt mondta, az erőszak elkerülése érdekében önszántából jelentkezett a kihallgatásra, miután szerdán több mint 3000 rendőr jelent meg a lakhelyén, hogy letartóztassák.
Azt mondta, amikor látta, hogy az egységek behatoltak a területre, úgy döntött, hogy reagál, annak ellenére, hogy illegálisnak minősítette az ellene zajló vizsgálatot. El akarta kerülni az erőszakot, emiatt „adta meg magát”. Yoon ügyvédei azzal érveltek, hogy az elnök letartóztatására tett kísérletek illegálisak, és az a céljuk, hogy nyilvánosan megalázzák. A letartóztatására biztosított nyomozók elfogatóparancsa az első, amit egy hivatalban lévő dél-koreai elnök ellen bocsátottak ki – írja a CNA.
