Leomlott egy tiroli hegycsúcs, sziklaomlást és földcsuszamlásokat indított útjára
Az osztrák Tirol tartományban leomlott egy hegycsúcs egy része, melynek következtében több mint 100 ezer köbméternyi kőzet zúdult le a völgybe.
Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
A CNN jelentése szerint az állami geológusok arról számoltak be, hogy a permafroszt olvadásának következtében a svájci-osztrák határon fekvő Silvretta-Alpokban található, közel 3400 méter magas Fluchthornról vasárnap gigantikus sziklaomlás történt.
A helyi rendőrség közlése szerint szerencsére senki sem sérült meg. Az állami geológusok az omlás után felderítő repülést hajtottak végre az érintett terület felett, s előzetes becsléseket készítettek a lezúdult kőzet mennyiségéről, ám jelezték, a pontosabb kép kialakításához ennél több időre lesz szükségük.
Thomas Figl állami geológus a tiroli tartományi kormány által készített videóban osztotta meg előzetes becsléseik eredményét:
„Ez egy viszonylag nagy incidens, legalább 100 ezer köbméternyi lezúdult kőzetről beszélünk, valószínűleg ennél is többről.”
A szakértők egyöntetűen a permafroszt olvadását nevezték meg a hatalmas sziklaomlás kiváltó okaként, jelezve, hogy bár a permafrosztot általában a sarkvidéki régiókkal hozzák összefüggésbe, az európai Alpok legmagasabb pontjain is megtalálható.
Figl ezt az elméletet megerősítve kiemelte:
„Viszonylag biztosak lehetünk az eset okában: a permafroszt. A jég a hegyek ragasztója, és ez a jég az éghajlatváltozás miatt olvad. Ez okozza aztán az itt látható eredményeket.”
Marcia Phillips, a svájci WSL hó- és lavinakutató intézet permafroszt-kutató csoportjának vezetője a CNN-nek nyilatkozva szintén ezen az állásponton volt:
„Amikor a permafroszt felolvad, az destabilizáló hatással bír. A víz mélyen behatolhat a sziklatömegekbe az újonnan megnyílt hasadékokon keresztül, melyeket korábban permafroszt jege tömített el.”
Phillips úgy folytatta, jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy meg lehessen mondani, az elmúlt években növekedett-e a sziklaomlások száma, mivel általában csak a nagyobb eseményeket dokumentálják megfelelő módon. Ennek okán a tudósok is csak a lakosságtól származó információkra támaszkodhatnak, miután számos sziklaomlás távoli területeken történik.
