Lázár János szerint jelentős fejlesztésekre lenne szükség, mégsem valószínű az új vonatok beszerzése 2026 előtt
Elismerte, hogy komoly változtatásokra lenne szükség már egy ideje a vasút esetében, ugyanakkor azt is közölte, hogy a megoldásra még többet kell várni.
Fotó: MTI/Kovács TamásKedden a parlament gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár János építési és közlekedési minisztert, miután az elmúlt év során a minisztériumához tartozó területeken, különösen a vasútnál, számos rendszerszintű probléma került felszínre: a kormány 2023-ban tíz mellékvonalat zárt be jármű- és munkaerőhiányra hivatkozva, míg a MÁV járatai rekordot döntöttek, összesen 5 év és 8 hónap késéssel.
A 2024-es év sem alakult jobban az állami vasúttársaságnál; a MÁV rendszeresen a hírekben szerepelt a jelentős késések, meghibásodások és üzemzavarok miatt. A témát napirenden tartotta Magyar Péter is, aki személyesen is elhívta Lázárt egy vonatozásra.
Az októberben nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet alapján a következő évtizedben a kormány mindössze 4000 milliárd forintot szán a vasútra, ami jóval kevesebb, mint a közúthálózat fejlesztésére szánt 15 700 milliárd forint. Ebből a keretből várhatóan csak a meglévő pályák felújítása és esetleg járműbeszerzés finanszírozható. A HÉV-vonalak korszerűsítése és a járműpark cseréje nem szerepel a tervek között.
Új vonatok 2026 előtt biztosan nem várhatóak
Lázár beszámolója szerint a személyszállítást kiszolgáló 6600 kilométernyi vasúti pályából mintegy 3300 kilométeren sebességkorlátozás van érvényben, ami azt jelzi, hogy jelentős fejlesztésekre van szükség. A miniszter úgy véli, hogy a vasút kiemelt szerepet kapott Budapest és környékének közlekedésében, és a kedvezményes jegyek, bérletek miatt országosan is növekedett a vasúti utasforgalom. Lázár szerint a vasút fejlesztése mindenképpen indokolt.
Mint ismert, idén az állam többségi tulajdont szerzett a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt.-ben, a cél pedig, hogy 2025-től a vállalat vegyen részt a nyugati régió vasúti szolgáltatásaiban. A miniszter védelmébe vette a kormány prioritásait, rámutatva, hogy az úthálózat fejlesztése elsőbbséget élvez a kötött pályás közlekedéssel szemben, és 2010 óta 5500 milliárdot költöttek autópálya-fejlesztésekre, míg a vasúti beruházásokra csak 1400 milliárdot.
Lázár ismertette a közlekedési fejlesztések ötpontos akciótervét is, mely napi háromszori közlekedési lehetőséget biztosítana minden lakosnak a lakóhelye és a járásközpontja között. Ennek megvalósítását állami szolgáltatások vagy piaci szereplők bevonásával képzelik el.
Lázár elmondta, hogy a kormány 1700 milliárd forintos járműbeszerzési tervet fontolgat, mely az elöregedett járműpark lecserélését célozná meg, de a finanszírozás még kérdéses. Az állam inkább az állami finanszírozás irányába hajlik, és az új járművek beszerzése legkorábban 2026-ra várható. Emellett felvetette, hogy érdemes lenne újragondolni a hazai vasúti járműgyártás beindítását.
A Budapest–Belgrád-vasútvonal kapcsán Lázár elmondta, hogy a kínai kivitelezők jól haladnak, és a beépített technológia olyan színvonalat képvisel, mely Európában egyedülálló. A HÉV korszerűsítése is szóba került, s Lázár kifejtette, hogy az EU által biztosított 1200 milliárd forintot szeretnék a HÉV öt vonalának fejlesztésére fordítani.
Ennek ellenére a projektek uniós források késése miatt elhúzódhatnak. A csepeli, a ráckevei és a szentendrei vonal felújítását 2029-re, míg a gödöllői és a csömöri vonal modernizálását 2030-ra tervezik befejezni. A tervekben 54 új HÉV szerelvény beszerzése is szerepel, melyre közbeszerzési pályázatot írnak ki az év végéig.
