Egyeseknek ezért viszket jobban a szúnyogcsípés

A bőr tele van szenzoros idegsejtekkel, ezek érzékelik a környezeti behatásokat, majd válaszul érzeteket, például fájdalmat váltanak ki. Amikor szervezetünk valamilyen allergénnel, így szúnyognyállal találkozik, ezek a neuronok érzékelik azt, és viszketés lép fel. Az idegsejtek hozzájárulnak a közeli immunsejtek aktiválásához is, ami duzzanattal és bőrpírrel járó gyulladásos reakciót hoz létre. Egyes embereknél, akik ismételten ki vannak téve egy-egy allergénnek, krónikus allergiás gyulladás alakulhat ki, ami alapvetően alakítja át azokat a szöveteket, ahol a gyulladás fellép.

Az allergénekre reagáló immunsejtek például megváltoztathatják az idegek érzékenységét, így azok nagyobb vagy kisebb valószínűséggel reagálnak egy adott anyagra – ismertetik. Hogy kiderítsék, mi okozza ezt, egereket tettek ki egy papain nevű, viszketést előidéző vegyületnek. A vizsgálat pedig arra jutott, hogy azok az egerek, amelyekből hiányzik egy bizonyos típusú T-sejt, a GD3, nem vakaróznak a papain miatt. A 24.hu a Live Science cikke alapján azt írja, a szakértők ezután a GD3 sejteket kezdték el vizsgálni, és olyan vegyületekkel kezelték őket, hogy azok citokineknek nevezett jelzőmolekulákat bocsássanak ki. Soron kívül Lassan, de biztosan naposra fordul a borongós időjárás kedden, csak elszórtan lehetnek záporok

Majd normál immunrendszerrel rendelkező egerekbe fecskendezték be a citokintartalmú folyadékot – részletezik. A kezelés nem váltott ki viszketést, viszont fokozta az egerek vakarózási reakcióit, amikor különböző allergéneknek tették ki őket. Ez arra utal, hogy valami, ami a GD3 sejtek által szabadul fel, erősíti az idegek reakcióját, és azt jelzi, hogy ez a jelzőmolekula felkészíti a szenzorokat az allergénekre való reagálásra. A kutatók további kísérleteknek köszönhetően megállapították, hogy a citokin két külön jelet aktivál: az egyik az idegek által kiváltott viszketést, a másik pedig az allergiás válasz immunoldalát irányítja.

Korábban azt is megírtuk, hogy az extrém hőség és az aszály miatt darázsinvázió tombol Magyarországon. A legnagyobb gondot a német darázs és a lódarázs okozza, de számos más faj is korábban megjelent, mint szokott. A szakértők szerint a hőség miatt indult hetekkel korábban a szezon, és a különböző darazsak természetesen nem is ugyanúgy csípnek. Egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy akinek allergiája van a csípésükre, az fokozottabban figyeljen most oda.