Kutatás: kiszagolhatják a tüdőrákot a mézelő méhek

A Michigani Állami Egyetem (MSU) kutatói figyeltek fel arra, hogy a mézelő méhek kiszagolhatják a rák legkisebb jeleit is. A levegőben lévő molekulák antennáik (orr hiányában ezekkel „szagolnak”) apró pórusaiba jutnak, és ott kölcsönhatásba lépnek a szaglóneuronok receptoraival. Ezek a neuronok pedig már egészen kis koncentrációkra és különféle molekulák széles skálájára is roppant érzékenyek, reagálni kezdenek. Ezek a válaszok elektromos mintázatnak tekinthetők, amelyet tüskéknek neveznek – hangzott el a kapcsolódó tanulmány vezető szerzőjétől, Michael Parnas-tól. Az említett tüskék mintázata az illattól függ, azaz amikor egy méhecske megérzi a tüdőráksejtek szagát, az idegsejtjei másmilyen tüskéket képeznek, mint az egészséges sejtek szaga esetén.

Mindez amiatt lehet így, mert a rákos sejtek anyagcseréje és mikrokörnyezete eltér a normál sejtekétől, így az általuk kibocsátott molekuláknak is eltérő szaga van – írja a HVG a ZME Science beszámolójára hivatkozva. A részleteket illetően kifejtik: a kutatók kísérletsorozatot végeztek, hogy megtudják, vajon a mézelő méhek képesek-e észlelni ezt a különbséget. Egy élő mézelő méhet rögzítettek egy kis 3D-nyomtatott hámban úgy, hogy csak az antennalebenye volt kitéve a külső környezetnek. Ezután apró elektródákat erősítettek a rovar agyához, hogy valós időben rögzítsék neuronjainak aktivitását. Ezután különböző levegőkeverékeket juttattak az antennák fölé – áll a Biosensors and Bioelectronics című folyóiratban publikált tanulmányban. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az első szintetikus leheletkeverék egy egészséges ember leheletét utánozta, majd olyan szintetikus keveréknek tették ki a méhet, amely ugyanolyan szagú volt, mint egy tüdőrákos ember lehelete. Amikor megvizsgálták, hogyan reagálnak a méhek idegsejtjei a két esetben, számos különbséget észleltek. A tüdőrákos leheletkeverék például kilenc olyan biomarkert tartalmazott, amely összekapcsolható a betegséggel. Az agyi aktivitás (azaz a tüskék) azt mutatta, hogy az antennákhoz kapcsolódó neuronok mind a kilenc tüdőrák biomarkerre reagáltak. Az egészséges leheletkeverék esetén nem voltak ilyen tüskék. Továbbá arra is fény derült, hogy a mézelő méhek még nagyon alacsony koncentrációknál (hasonlóan ahhoz a koncentrációhoz, amely a valódi leheletben található) is képesek voltak kimutatni az egyes biomarkereket, méghozzá igen nagy pontossággal.

Fontos hangsúlyozni: jelenleg nincsen olyan orvosi technika, amely ilyen módon tudná megkülönböztetni az egészséges és a tüdőrákos emberek leheletét. Ám a cikk szerint a szakemberek egy másik vizsgálatot is végeztek. Ennek során különböző sejtkultúrákat szagoltattak a méhekkel, némelyikben egészséges sejtek, másokban pedig különböző típusú tüdőráksejtek voltak. A méhecskék neuronaktivitása azt mutatta, hogy nemcsak a rákos és az egészséges sejteket tudták megkülönböztetni, hanem a különböző típusú rákos sejteket is. Például a neuronok eltérően reagáltak a kissejtes tüdőrák és a nem kissejtes tüdőrák mintáira. Ez a különbségtétel pedig igen fontos lehet diagnosztikai szempontból, ugyanis az eltérő típusú tüdőrákokat másképpen kell kezelni.

A jövőbeli vizsgálatok során a kutatók valódi emberi lehelettel próbálkoznának. Ha sikerülne egy, a méhek agyán alapuló eszközt fejleszteni, amely pusztán a leheletből megállapítaná a tüdőrák esetleges jelenlétét, az minden eddiginél kényelmesebbé és könnyebbé tenné e súlyos betegség diagnosztizálását – emelik ki. Korábban arról is beszámoltunk, hogy a méhészek szerint az idei tavaszhoz hasonlóra még nem volt példa korábban. Az elmúlt két évben minden idők leggyengébb akácméztermését produkálta az ágazat, s úgy becsülték, az idei lesz a harmadik katasztrofális év. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, mely rákos megbetegedéseket lehet a legkönnyebben megelőzni. Mint kiderült, az egyik ilyen a HPV miatt kialakult méhnyakrák, de a melanomát, valamint a tüdő- és hörgőrákot is említette egy szakember.